Hekla
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hekla hatását a mai társadalomra. Megjelenése óta a Hekla felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat és elmélkedéseket váltva ki relevanciájáról különböző területeken. A történelem során a Hekla döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző aspektusainak alakításában, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy mélyrehatóan megvizsgáljuk a Hekla szerepét, amelyet a társadalomban játszott és játszik, valamint annak lehetséges következményeit a jövőre nézve. Átfogó elemzéssel arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Hekla elérhetőségét és hatását a mai világban, valamint a jövőre nézve lehetséges kilátásokat és kihívásokat.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Hekla | |
 | |
| A Hekla Þjórsárdalur felől | |
| Magasság | 1491 m |
| Ország | Izland |
| Relatív magasság | 755 m |
| Típus | rétegvulkán |
| Utolsó kitörés | 2000 |
| Elhelyezkedése | |
 Hekla
Pozíció Izland térképén
| |
 é. sz. 63° 58′ 48″, ny. h. 19° 42′ 00″63.980000°N 19.700000°WKoordináták: é. sz. 63° 58′ 48″, ny. h. 19° 42′ 00″63.980000°N 19.700000°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hekla témájú médiaállományokat. | |
A Hekla 1491 méter magas rétegvulkán, Izland legaktívabb vulkánja a szigetország déli részén. 874 óta több mint 20 kitörést jegyeztek fel a Heklán és környékén és ezek közül néhány rendkívül pusztító volt. A középkorban az izlandiak a „Pokol Kapuja” néven emlegették a Heklát.
A Hekla egy negyven kilométer hosszú vulkanikus vonulat része. Ennek legaktívabb, 5,5 kilométer hosszúságú szakasza maga a Hekla. A hegy messziről felfordult hajó képét mutatja. Gerince valójában kráterek sorozata, amelyek közül kettő a legaktívabb.
A Hekla nem csak furcsa alakú mint rétegvulkán, hanem abban is különleges, hogy az izlandi vulkánok többségétől eltérően nem bazaltot, hanem andezitet hány a felszínre és nagy kitörései folyamán többféle szilícium-dioxidos kőzetfajtát is produkált.
A vulkán legutóbb 2000. február 28-án tört ki. Dokumentált kitörései a következő években voltak: 2000, 1991, 1980, 1970, 1947, 1845, 1766, 1693, 1636, 1597, 1510, 1434, 1389, 1341, 1300, 1222, 1206, 1158, 1104.
A holocén egyik legnagyobb vulkánkitörése a Hekla Kr. e. 950-re datált kitörése lehetett, amely a becslések szerint 7,3 köbkilométernyi vulkanikus anyagot lökött az atmoszférába, és valószínűleg hozzájárult a Föld hőmérsékletének lehűléséhez a következő években.
Az Izlandi Meteorológiai Hivatal 2013. április 23-án „zöld”-ről „sárga” szintre emelte a légiközlekedés számára szóló riasztási szintet.[1]
Jegyzetek
- ↑ Raised alert levels at Iceland volcano Archiválva 2013. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben 2013-04-26
Külső hivatkozások
- fotók
- Fotó a 2000. évi kitörésről
- Izland térképe
- Kitörés éjszakai fotója
.jpg){kind=small}
|
Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
