A mai világban a Heinrich von Angeli még mindig aktuális téma, és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása, akár a szakmai területen betöltött fontossága miatt, a Heinrich von Angeli továbbra is a tanulmányok és a vita tárgyát képezi különböző helyszíneken. Ebben a cikkben a Heinrich von Angeli-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, valamint a jövővel kapcsolatos perspektíváink. Átfogó megközelítésen keresztül igyekszik teljes és naprakész képet nyújtani a Heinrich von Angeli-ről, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy jobban megértse és értékelje ezt a témát.
Heinrich von Angeli | |
![]() | |
Önarcképe | |
Született | Heinrich Anton von Angeli[1] 1840. július 8.[2][3][4][5][6] Sopron[7][8] |
Elhunyt | 1925. október 21. (85 évesen)[2][3][5][9][10] Bécs[11][8] |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | A művészetek és a tudományok érdemrendje |
Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Angeli témájú médiaállományokat. | |
Heinrich von Angeli (Sopron, 1840. július 8. – Bécs, 1925. október 21.) osztrák festő, aki portréfestészetével vált híressé.
A bécsi Képzőművészeti Akadémián végzett tanulmányainak befejezése után, 1856-ban Németországba, Düsseldorfba költözött, ahol a Képzőművészeti Akadémián tanult, majd egy rövid tanulmányt folytatott a müncheni akadémián is. 1858-ban saját stúdiót nyitott.
1862-ben Bécsbe való hazatérése után történelmi festőként, de főképpen arcképfestőként nagy sikert aratott. Európában nagy hírnévre tett szert, főként portréfestőként a nemesség körében. 1880-ban ő festette meg a későbbi császárné, Auguszta Viktória schleswig–holstein-sonderburgi hercegnő portréját is.