Hauser Arnold

A mai világban a Hauser Arnold továbbra is nagy jelentőségű és a széles nyilvánosság érdeklődésére számot tartó téma. Relevanciája túlmutat határokon és generációkon, hatása a társadalom különböző szféráiban érezhető. A Hauser Arnold megjelenésétől napjainkig vita, elemzés és elmélkedés tárgya volt, folyamatosan új perspektívákat és megközelítéseket generálva jelentésére és hatására vonatkozóan. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hauser Arnold számos aspektusát, megvizsgálva annak időbeli alakulását és relevanciáját a mai kontextusban. Részletes elemzéssel és kritikai pillantással igyekszünk mélyebbre ásni a Hauser Arnold jelentését és életünkre gyakorolt ​​hatását, olyan átfogó jövőképet kínálva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük jelentőségét a mai világban.

Hauser Arnold
Született1892. május 8.[1][2][3][4][5]
Temesvár
Elhunyt1978. január 28. (85 évesen)[3][6]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafilozófus,
művészettörténész,
egyetemi tanár
SírhelyeFarkasréti temető (6/1-1-83)[7][8]

Hauser Arnold (Temesvár, 1892. május 8. – Budapest, 1978. január 29.) filozófus, az MTA tagja (1977), művészettörténész, a művészetszociológiai irány képviselője.

Életpályája

1910-ben iratkozott be a pesti egyetem bölcseleti fakultására filozófia, német és francia szakra. Megismerkedett Mannheim Károllyal és Lukács Györggyel, velük együtt a Vasárnapi kör tagja lett (ebbe a körbe járt Balázs Béla, Fülep Lajos, Antal Frigyes is.) Itt ismerkedett meg a művészettörténettel, majd annak szociológiai vonatkozásaival is. 1918-ban doktorált Az esztétikai rendszerezés problémája című disszertációjával. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatási Népbiztosság előadójaként a művészeti oktatás reformálásán dolgozott.

1921-ben elhagyta az országot, tanulmányait Berlinben folytatta, A. Goldschmidt művészettörténeti és E. Troeltsch szociológiai előadásait hallgatta. 1924-ben Bécsbe költözött, ahol megélhetési problémák miatt tudományos munkásságot nem fejthetett ki. Olaszországban, Németországban tartózkodott, 1938-ig Bécsben élt, majd innen a nácizmus elől Londonba távozott.

Elméletében kezdetben Heinrich Wölfflin stílustörténeti módszerét követte, de a Vasárnapi körben megismert szociológia vonzásában áttért a művészettörténet szociológiai vonatkozásainak kutatására. Ebben a szellemben írta korszakalkotó művét A művészet és az irodalom társadalomtörténete címmel (az eredetit német nyelven írta Sozialgeschichte der Kunst und der Literatur címmel.) E műve tulajdonképp hatalmas kultúrtörténeti szintézis. Bírálói azt vetették szemére, hogy nem foglalkozik az egyes művekkel, de ennek Hauser is tudatában volt.

1953–1957 között a leedsi egyetemen tanított művészettörténetet. 1957–1959, illetve 1965–1966 között Amerikában volt vendégprofesszor.

1976-ban a Magyar Televízió portréfilmet készített róla. 1977 nyarán letelepedett Magyarországon, de terveinek valóra váltását betegsége és halála meghiúsította.

Művei

  • The Social History of Art; német eredetiben Sozialgeschichte der Kunst und Literatur (A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II.) 1951.
  • Philosophie der Kunstgeschichte (A művészettörténet filozófiája), 1957
  • Der Manierismus. Die Krise der Renaissance und der Ursprung der modernen Kunst (Mannerism: The Crisis of the Renaissance and the Origin of Modern Art), 1964
  • Soziologie der Kunst (Sociology of Art), 1974
  • Im Gespräch mit Georg Lukács, 1978

Magyarul

  • Az esztétikai rendszerezés problémája; Franklin Ny., Bp., 1918
  • A művészet és az irodalom társadalomtörténete, 1-2.; ford. Nyilas Vera, Széll Jenő, utószó Németh Lajos; Gondolat, Bp., 1968–1969
  • A művészettörténet filozófiája; ford. Tandori Dezső; Gondolat, Bp., 1978
  • Találkozásaim Lukács Györggyel; Akadémiai, Bp., 1978 (Korunk tudománya)
  • A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta; ford. Görög Lívia; Gondolat, Bp., 1980
  • A művészet szociológiája; ford. Görög Lívia; Gondolat, Bp., 1982

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus
  4. ↑ Janet Southorn (2017. december 13.). „Hauser, Arnold”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T036913. 
  5. ↑ AlKindi
  6. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  8. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html

Források

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Németh Lajos: Arnold Hauser (A művészet és az irodalom társadalomtörténete c. könyv utószava)
  • Alberto Tenenti: Hauser, Arnold: Art, histoire sociale et méthode sociologique. In: Annales. Economies, Societes, civilisations. Paris: 12(1957)3, S. 474–481.
  • Zoltán Halász: In Arnold Hauser’s workshop. In: The New Hungarian Quarterly. Budapest: 16(1975)58, S. 90–96.
  • K.-J. Lebus: Zum Kunstkonzept Arnold Hausers. In: Weimarer Beiträge. Berlin 36(1990)6, S. 210–228. (online)
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

Lásd még

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Sárközi, Mátyás: Hungaro-Brits. The Hungarian Contribution to British Civilisation. London, Szerző, 2000
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 3. átd. kiad. Szerk. Betlen Katalin. Bp., Kossuth, 1975
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Művészeti kislexikon. . Bp., Akadémiai Kiadó, 1973
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp., Hitel, 1992
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Világirodalmi lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1970-1997
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Deutsches Literatur-lexikon. (Bern-München, 1968-)
  • International Biographical Dictionary of Center European Emigrés 1933-1945. (München-New York-London-Paris, 1983)
  • Németh Lajos: H. A. munkássága (H. A. A művészet és az irodalom társadalomtörténete ~ művében, II., Bp., 1968-69)
  • Rapcsányi László: Művészetszociológia és elkötelezettség. Rádióbeszélgetés (Valóság, 1969. 10. sz.)
  • Gách Marianne: Londoni beszélgetés H. A.-dal (Nagyvilág, 1971. 8. sz.)
  • Tímár Árpád: H. A. pályakezdése (Ars Hungarica, 1974. 1. sz.)
  • Halász Zoltán: H. A. műhelyében (Valóság, 1975. 3. sz.)
  • Televíziós beszélgetés H. A.-dal (1976. márc. 3.)
  • Nyiri Kristóf: Látogatóban H. A.-nál (Kritika, 1976. 4-5. sz.)
  • Emlékezés H. A.-ra (Világosság, 1978. 3. sz.)
  • A század nagy tanúi (Tévéportrék, szerk. Borus Rózsa, Bp., 1978)
  • Németh Lajos: H. A. (Magy. Tud., 1978. 7-8. sz.)
  • Hermann István: H. A. és a jövő (Nagyvilág, 1978. 4. sz.)
  • Szerdahelyi István: H. A. gondolatvilága (Magyar Hírlap, 1981. márc. 15.)