Hamala Irén

A mai világban a Hamala Irén nagy jelentőséget kapott életünk különböző területein. A politikától a technológiáig, a kultúráig és a társadalomig a Hamala Irén állandó beszélgetések és viták témája lett. A Hamala Irén-ről alkotott vélemények széles körben eltérnek, ami jól mutatja, milyen összetett és fontos ma. Ez a cikk a Hamala Irén különböző aspektusait próbálja feltárni, és megvizsgálja hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Hamala Irén eredetétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig nagy érdeklődést váltott ki, és kulcsfontosságú, hogy megértsük, milyen hatással van a mai világra.

Hamala Irén
Vajda M. Pál felvétele
Vajda M. Pál felvétele
Született1921. április 17.
Budapest[1]
Elhunyt1997. augusztus 29. (76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaHarangozó Gyula (1948–1974)
GyermekeiHarangozó Gyula
Foglalkozása
  • koreográfus
  • táncművész
  • balettmester
KitüntetéseiMagyarország Érdemes Művésze díj (1972)

Hamala Irén (Harangozó Gyuláné) (Budapest, 1921. április 17. – Budapest, 1997. augusztus 20.) magyar táncművész, balett-táncos, koreográfus-asszisztens.

Életpályája

1928-ban került az Operaházba. 1934–1937 között tánckari növendék volt. ott végezte iskolai, valamint balettiskolai tanulmányait. 1937–1950 között az Operaház tánckari tagja, 1950–1960 között magántáncosa és balettmesteri asszisztense volt. 1960-tól balettmesterként és koreográfusként dolgozott.

Elsősorban a karakterszerepekkel aratott sikert. Kiváló mozgásmemóriája révén férje nélkülözhetetlen munkatársa, asszisztense volt, s több alkalommal tanította be férje műveit.

Családja

Szülei: Hamala Ede és Schneller Irén voltak. 1948-ban házasságot kötött Harangozó Gyula táncművésszel. Egy fiuk született: Harangozó Gyula (1956) táncművész.

Szerepei

  • Csajkovszkij: A diótörő – Medvebocs; Misi; Spanyol tánc
  • Weiner Leó: Csongor és Tünde – Kurrah
  • Radnai Miklós: Az infánsnő születésnapja – A bika; Cigányleányok
  • Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája – Lajos
  • Delibes: Coppélia – Ballada; Magyar-tánc; Lengyel lány
  • Debussy: A játékdoboz – Tengerész
  • Bayer: A babatündér – Költő; Spanyol baba
  • Bizet: Carmen – Torreádor tánc; Spanyol táncok; Seguidilla
  • Dohnányi Ernő: Szent fáklya – Dacos pásztorleány
  • Liszt Ferenc: Magyar ábrándok – II. kisasszony
  • Beethoven: Prometheus teremtményei – Klio
  • Mozart: Éji zene – Allegro
  • Strauss: Császárkeringő – Táncos
  • Strauss: József legendája – Fátyol nélküliek
  • Tóth Dénes: Dorottya, vagyis a dámák diadala a fársángon – Rebeka
  • Hubay Jenő: A cremonai hegedűs – Monferina
  • Gluck: Iphigenia Aulisban – A táncokat előadják
  • Takács Jenő: Nílusi legenda – Rabnők tánca
  • Gounod: Faust – Astarte; Keringő; Kleopatra
  • Ravel: Bolero – Táncolják
  • Muszorgszkij: Hovascsina – Szólót táncol
  • Hubay Jenő: Csárdajelenet – Egy leány
  • Goldmark Károly: Sába királynője – Szólót táncol
  • Verdi: Traviata – Spanyol tánc
  • Goldmark Károly: Sakuntala – Priamvandá
  • Stravinsky: Petruska – Cigánynők; Cigánylányok
  • Delibes: Sylvia – Bacchánsnő; Papnő
  • Wagner: Tannhauser – Három grácia
  • Bartók Béla: A fából faragott királyfi – Vizisellők
  • Stravinsky: Kártyajáték – Caro dáma
  • Smetana: Az eladott menyasszony – Polka
  • Kacsoh Pongrác: János vitéz – Tündértánc
  • Strauss: A denevér – Mesék a bécsi erdőből - szóló
  • Vojnonen: Párizs lángjai – Teréz; Királyné
  • Csajkovszkij: A hattyúk tava – Magyar tánc; Spanyol tánc
  • Aszafjev: A bahcsiszeráji szökőkút – Fiatal pár
  • Kenessey Jenő: A keszkenő – Csaplárosné
  • Borogyin: Polovec táncok – A polovec asszony
  • Hacsaturján: Gajane – Lezginka
  • de Falla: A háromszögletű kalap – Kormányzóné
  • Prokofjev: Rómeó és Júlia – Capuletné
  • Farkas Ferenc: Furfangos diákok – Terézia

Koreográfiái

  • Pierrette fátyola (1957)
  • Szerelmi álmok (1967)

Filmjei

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ a b PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  2. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források

További információk

  • Magyar táncművészeti lexikon. Szerkesztette: Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Budapest, 2008.
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8