Héjja Sándor
A Héjja Sándor széles spektrumában végtelen perspektívákat, megközelítéseket és értelmezéseket találunk, amelyek arra invitálnak bennünket, hogy elmélyüljünk annak gazdagságában és összetettségében. A történelem során a Héjja Sándor alapvető szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva azt, ahogyan viszonyulunk, gondolkodunk és alkotunk. A Héjja Sándor eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig tanulmányozás, csodálat és vita tárgya volt, végtelen elmélkedéseket és érveket generálva, amelyek igyekeznek megérteni és értékelni fontosságát. Ebben a cikkben a Héjja Sándor különböző aspektusait tárjuk fel, feltárva jelentését, fejlődését és relevanciáját mai világunkban.
| Héjja Sándor | |
 | |
| Csomafáy Ferenc felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1942. március 14. Marosvásárhely |
| Elhunyt | 1996. október 31. (54 évesen) Pécs |
| Házastársa | Sebők Klára |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem |
| Aktív évek | 1965–1996 |
| Híres szerepei | Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Szervét Mihály (Sütő András: Csillag a máglyán), Ábel (Sütő András: Kain és Ábel) Hamlet (Shakespeare: Hamlet, dán királyfi) |
| További díjak | Kazinczy-díj (1992) |
| Héjja Sándor IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Héjja Sándor témájú médiaállományokat. | |
Héjja Sándor (Marosvásárhely, 1942. március 14. – Pécs, 1996. október 31.) Kazinczy-díjas magyar színész, Sebők Klára férje.
Életpályája
A marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett 1965-ben, majd utána kolozsvári magyar színházhoz szerződött, ahol rövid időn belül vezető színész lett. Mind a klasszikus, mind a kortárs szerzők drámáiban sikert aratott. Modern játékstílusa új színt hozott a kolozsvári színpadra. 1988-ban feleségével, Sebők Klárával áttelepült Magyarországra, és a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1992-ben Kazinczy-díjat kapott.
Főbb szerepei
Színpadi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 32; ugyanitt tizennyolc színházi felvételen is látható.[1]
- Ottó (Katona József: Bánk bán)
- Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
- Szervét Mihály (Sütő András: Csillag a máglyán)
- Ábel (Sütő András: Káin és Ábel)
- Balázs (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
- Christian Axt (Deák Tamás: Demetrius)
- Író (Bálint Tibor: Sánta angyalok utcája)
- Parmenion (Sütő András: A szúzai menyegző)
- Hamlet (Shakespeare: Hamlet, dán királyfi)
- Antonius (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
- Géza fejedelem (Szabó Magda: Az a szép, fényes nap)
Filmszerepei
- Ábel apja (Ábel az országban), tévéfilm
- Ábel apja (Ábel a rengetegben), tévéfilm
- Devictus Vincit, tévéfilm
- Kisváros, tévésorozat
Kisebb filmszerepei
- Az utolsó nyáron
- Törvénytelen (1994)
- Vadon
- Erdély aranykora, tévéfilm
- Végkiárusítás, tévéfilm
- Holnap lesz fácán (1974)
- Plusz-mínusz egy nap
- Szép magyar komédia
Jegyzetek
- ↑ 2013 április 13-i lekérdezés
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Aki szívesen hazajár Erdélybe, Erdélyi Napló, 2009. május 6. Online hozzáférés[halott link]
- Katona Szabó István: Színházi kislexikon (1944–1981) in Színjátszó személyek, A Hét évkönyve, szerk. Kacsir Mária, Bukarest, 1982. Online hozzáférés
- Darvay Nagy Adrienne: A mesebeli szentmadár: Képek a kolozsvári magyar színjátszás 200 éves történetéből. (hely nélkül): Héttorony Könyvkiadó;Kolozsvári Állami Magyar Színház. 1992. ISBN 963 7855 42 4
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2025. április 10.)
További információk
A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet (Marosvásárhely) 1964-ben oklevelet szerzett hallgatói | |
|---|---|
| Színészek |
|
