Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gyulai-Gaál Ferenc lenyűgöző életét, és azt, hogy hatása miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a történelemben. Gyulai-Gaál Ferenc számos területen, a politikától a tudományig nagy jelentőségű személyiség volt, és öröksége ma is aktuális. A következő néhány sorban a Gyulai-Gaál Ferenc életébe és munkásságába fogunk beleásni, feltárva eredményeit, kihívásait és a világhoz való hozzájárulását. Ezzel az elemzéssel reméljük, hogy rávilágítunk a Gyulai-Gaál Ferenc fontosságára és a világra gyakorolt tartós hatására.
Gyulai-Gaál Ferenc | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1915. február 22.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1981. január 31. (65 évesen)[1] Budapest[2] |
Sírhely | Óbudai temető |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1934–1939) |
Tevékenység | |
IPI-névazonosító | 00013093913 |
Gyulai-Gaál Ferenc (Budapest, 1915. február 22. – Budapest, 1981. január 31.) magyar zeneszerző, karnagy. Testvére, Gyulai Gaál János (1924–2009) zeneszerző volt.
1934–1939 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Siklós Albert és Unger Ernő oktatta. 1941-től a Royal Revü Színház karnagya volt. 1943–1954 között a Budapesti Operettszínház karnagya, 1960–1981 között vezető karnagya volt. 1955–1959 között a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetőjeként dolgozott. 1959–1960 között az egri Gárdonyi Géza Színház zenei vezetője volt.
Az 1940-es években filmzenéket is szerzett, majd egy hosszabb kihagyást követően az 1970-es években Baróti Géza és Eisemann Mihály filmjeihez szerzett zenét.
Sírja az Óbudai temetőben található (13/2-12-33).