A Gyenes J. András témája az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Gyenes J. András megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és nézőpontok széles skáláját generálva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Gyenes J. András különböző aspektusait, elemezve a társadalom és a kultúra különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezeken az oldalakon a Gyenes J. András történelmi gyökereibe mélyedünk, megvizsgáljuk időbeli alakulását, és értékeljük jelentőségét a mai világban. Ezenkívül megvizsgáljuk a Gyenes J. András jövőbeli vonatkozásait, és megvitatjuk a téma körül kialakuló lehetséges forgatókönyveket.
Gyenes J. András | |
Született | 1948. július 4. Szeged, Magyarország |
Elhunyt | 2022. szeptember (74 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Gyenes András |
Foglalkozása | sportújságíró, sportvezető |
Kitüntetései | MOB-médiadíj (2002) |
Gyenes J. András (Szeged, 1948. július 4. – Budapest, II. kerület, 2022. szeptember 8.[2]) magyar sportújságíró, sportvezető.
1948. július 4-én született Szegeden Gyenes András (1923–1997) politikus és Szabó Vilma gyermekeként. 1966-ban a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1982-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.
1969 és 1983 között a Képes Újság munkatársa volt. 1978 és 1983 között a sportrovat vezetőjeként dolgozott. 1983-től a Népsport, a Nemzeti Sport, főszerkesztő-helyettese, főmunkatársa, valamint 1993 és 1999 között a Képes Nemzeti Sport főszerkesztője volt. 1999 és 2003 között a Nap TV szerkesztőjeként tevékenykedett. Utolsó éveiben az Aréna4 honlapjára írt labdarúgással kapcsolatos cikkeket.
1972 és 1980 között három nyári olimpiai játékokról, 1982 és 1994 között négy labdarúgó-világbajnokságról tudósított.
1980-as években a MÚOSZ sportújságíró-szakosztály elnökségi tagjaként, 1985-től a Sajtó SK elnökeként tevékenykedett. 1984 és 1988 között a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.