Grönlandi-tenger

Napjainkban a Grönlandi-tenger olyan téma, amely különböző területeken nagy aktualitásra tett szert. Mind a magánéletben, mind a munkakörnyezetben a Grönlandi-tenger jelentős hatást gyakorolt ​​az emberek interakciójára és mindennapi működésére. Megjelenése óta a Grönlandi-tenger tanulmányozás, vita és elemzés tárgya, ami sokféle nézőpontot és megközelítést eredményezett a fontosságáról és következményeiről. Ebben a cikkben a Grönlandi-tenger különböző aspektusait tárjuk fel, az eredetétől a mai fejlődéséig, hogy jobban megértsük társadalmunkra gyakorolt ​​hatását.

Grönlandi-tenger
Országok Grönland
 Izland
 Norvégia
Felszíni terület1 205 000 km2
Átlagos mélység1444 m
Legnagyobb mélység4846 m
Elhelyezkedése
Grönlandi-tenger (Arktisz)
Grönlandi-tenger
Grönlandi-tenger
Pozíció Arktisz térképén
é. sz. 76° 40′ 08″, ny. h. 8° 10′ 14″76.668889°N 8.170556°WKoordináták: é. sz. 76° 40′ 08″, ny. h. 8° 10′ 14″76.668889°N 8.170556°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi-tenger témájú médiaállományokat.

A Grönlandi-tenger az Északi-sarki-óceán része, bár néha az Atlanti-óceánhoz számolják. Grönland keleti partjainál, Izlandtól északra, Grönlandtól keletre és a Spitzbergáktól nyugatra terül el. Területe 1 205 000 km². Kelet–nyugati kiterjedése nagyjából 1500 km, míg az észak–déli 600 km. Legmélyebb pontja 4846 m a tenger szintje alatt, átlagos mélysége 1450 m.

A tenger éghajlata arktikus jellegű. A februári középhőmérséklet –15– –10, míg az augusztusi 0–5 °C közötti. Az évi csapadékmennyiség 200–800 mm. A fagyos napok száma kb. évi 300, a sarki jég miatt északi része csak nagyon ritkán hajózható.

Északnyugati részét állandóan jég borítja, és télen az egész területének nagy része befagy.

A területen a hideg Kelet-grönlandi áramlás az uralkodó, de kifejti hatását kis mértékben a meleg Norvég-áramlat is.

Földrajz

Határait a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet a következőképpen jelöli ki:[1]

  • a Grönland legészakibb pontja és Spitsbergen sziget legészakibb pontja közötti vonal
  • Spitsbergen sziget nyugati partja
  • a Spitsbergen sziget legdélibb pontja és a Jan Mayen-sziget legészakibb pontja közötti vonal
  • a Jan Mayen-sziget nyugati partja
  • a Jan Mayen-sziget legdélibb pontja és az izlandi Gerpir(-fok) közötti vonal
  • az izlandi Gerpir(-fok)-tól a grönlandi Nansen-fokig
  • Grónland keleti partja a Nansen-foktól Grönland legészakibb pontjáig

Jegyzetek

  1. ↑ Limits of Oceans and Seas [archivált változat] (PDF), 3 (angol nyelven), Monte Carlo: Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet, 6-7. o. (1953). Hozzáférés ideje: 2012. április 16. [archiválás ideje: 2012. december 2.]  Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2012. április 16.)

Források