A Granasztói Pál olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Széles körével és a társadalomra gyakorolt hatásával ez a kérdés heves vitákat váltott ki a médiában és a nyilvánosságban egyaránt. A kezdetektől a jelenlegi hatásig a Granasztói Pál kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, egyénekre és közösségekre egyaránt hatással. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Granasztói Pál különböző aspektusait, elemezve hatását, következményeit és lehetséges megoldásait.
Granasztói Pál | |
Csigó László felvétele | |
Született | 1908. augusztus 29. Budapest |
Elhunyt | 1985. július 3. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Granasztói György |
Foglalkozása | építészmérnök, író |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1933) |
Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (1969) |
Sírhelye | Farkasréti temető (7/8-1-689)[2][3] |
Granasztói Pál (eredeti neve 1946-ig Rihmer Pál; Budapest, 1908. augusztus 29. – Budapest, 1985. július 3.) Ybl Miklós-díjas (1969) magyar építészmérnök, író, a műszaki tudományok doktora (1967).
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett oklevelet 1933-ban. 1934–1945 között a Fővárosi Városrendezési Ügyosztályon a városépítés területén fejtett ki tervezési, igazgatási és tudományos tevékenységet. 1945–48-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1948–53-ban és 1957–58-ban az építésügyi és városfejlesztési miniszter vezető munkatársa, 1953–1956 és 1958–1969 között a Budapesti Városépítési Tervező Intézet tudományos kutatója. 1947–1956 között tagja volt a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusának (CIAM). Városesztétikai, városépítési és városrendezési témakörben számos könyve jelent meg. Munkásságát a főváros Pro Arte Aranyéremmel (1966), és a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild János-emlékérmével ismerték el.