Glikogén
Mai cikkünkben a Glikogén témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. Az eredetétől a mai relevanciájáig a Glikogén-hez kapcsolódó összes kulcsfontosságú szempontba belemerülünk. Elemezzük a társadalomra, a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a világ különböző részein élő emberek életében betöltött szerepét. Reméljük, hogy ezzel a részletes feltárással megvilágítjuk a Glikogén kevésbé ismert vonatkozásait, és átfogó képet adunk annak fontosságáról a mai világban.
A glikogén a glükóz poliszacharidja; funkciója a rövidtávú energiaraktározás az állati sejtekben. Főleg a máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni. A glikogén a keményítő analógja, amely egy kevésbé elágazó glükózpolimer és a növényekben található. A glikogén számos sejttípusban megtalálható a citoszol granulumaiban és fontos szerepe van a glükózciklusban. A glikogén olyan energiaraktárat jelent, amely gyorsan mobilizálható hirtelen fellépő glükózigény esetén, de a zsíroknál (trigliceridek) kevésbé kompakt energiaraktár. A glikogén a máj hepatocitatömegének 8%-át is alkothatja.
α-D-glükózegységekből épül fel.
Források
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 2 kötet., 291–292. o. ISBN 963-10-3269-8
