Gerelyhajítás
A Gerelyhajítás téma az idők során érdeklődést és vitákat váltott ki. A politikától a tudományig különböző területeken vitatémává vált. A társadalomra gyakorolt hatása jelentős, relevanciája továbbra is elemzésre és elmélkedésre ad okot. Ebben a cikkben a Gerelyhajítás-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a témáról. Ezenkívül megvizsgáljuk az évek során bekövetkezett fejlődését és mai hatását.
A gerelyhajítás az atlétikai versenyek egyik önálló versenyszáma, amely azonban szerepel az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba). Olimpiai szám. Szabályait a Nemzetközi Atlétikai Szövetség határozza meg.
A gerely
A gerely vas-, vagy acélhegyű rúd. Férfiversenyeken hossza legalább 260 centiméter, tömege 800 gramm, hegyes vége és súlypontja között legalább 90 cm, legfeljebb 110 cm hosszú. Súlypontja körül 16 cm hosszú körkötés szükséges. A női gerely hossza legalább 220 cm, tömege 600 g, hegyes végétől súlypontjáig legalább 80 cm, legfeljebb 95 cm, kötése 15 cm hosszú.
Kijelölt pályán a versenyző nekifut, ezzel lendületet szerez, és a határvonal előtt elengedi a gerelyt, ami így továbbszáll, majd belefúródik a földbe. Ellentétben más dobószámokkal (például diszkoszvetés, kalapácsvetés), a szokatlan dobástechnikákat a szabályok a gerelyhajításban nem engedélyezik.
Források
- Hivatalos nyilatkozat a gerely kialakítása megváltoztatásának indokairól Archiválva 2018. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- IAAF versenyszabályzat Archiválva 2009. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
- A gerelyhajítás története
- Férfi világrekordok
- Női világrekordok
- Világranglista Archiválva 2010. január 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
