Dobószámok

Ez a cikk a Dobószámok témával foglalkozik, amely az idők során különböző területeken és összefüggésekben érdeklődés és vita tárgyát képezte. A Dobószámok-et különböző szakértők tanulmányozták, és széles közvélemény érdeklődését keltette fel. Ebben az írásban a Dobószámok-re vonatkozó különféle szempontok és megközelítések elemzésére kerül sor, azzal a céllal, hogy átfogó és átfogó jövőképet kínáljunk a témában. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Dobószámok különböző területekre gyakorolt ​​következményeit és következményeit, valamint annak mai relevanciáját.

Mürón Diszkobolosz nevű bronzszobrának 2. századi rekonstrukciója

A dobószámok néven a könnyűatlétika olyan versenyszámait szokás említeni, amelyek lényege valamilyen tárgy eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a dobóatléta által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is (például tízpróba, hétpróba)..

A legfontosabb dobószámok és a dobóatléták elnevezései

Történetük

  • Egyes dobószámokat már az ókorban ismertek.
  • Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobószámot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes.
  • Máig világhírű Mürón i. e. 5. században élt görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nevezetes dobóatléták

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek