Georges Duby

Georges Duby
1980-ban
1980-ban
SzületettGeorges Claude Michel Duby
1919. október 7.
Párizs 10. kerülete
Elhunyt1996. december 3. (77 évesen)
Le Tholonet
Állampolgárságafrancia
HázastársaAndrée Duby
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • középkortörténész
  • művészettörténész
Tisztségeseat 26 of the Académie française (1987. június 18. – 1996. december 3.)
Iskolái
  • University of Lyon
  • Faculty of Arts of Paris (–1952, doktorátus (Franciaország))
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtisztje
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Commander of the French Order of Academic Palms
  • Knight of the Order of Agricultural Merit
  • Concours général
  • honorary doctorate from the Catholic University of Lublin
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • Officer of the order Orange-Nassau
  • prix Gobert (1954)
  • prix Gobert (1963)
  • Corresponding Fellow of the Medieval Academy of America (1970)
  • Ambassadors' Prize (1973)
  • Grand Prix Gobert (1977)
  • a Santiago de Compostela-i Egyetem díszdoktora (1992)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykeresztje (1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Duby témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Georges Michel Claude Duby (Párizs, 1919. október 7.Aix-en-Provence, 1996. december 3.) Az egyik legnagyobb hatású középkortörténész, az Annales-iskola tagja. Több állam tudományos akadémiája is soraiba fogadta: 1974-től a Francia Szépirodalmi Akadémia, 1987-től a Francia Akadémia tagja, a Brit, Belga Királyi, Amerikai Középkori, olasz Lincei Akadémiák, az Amerikai Filozófiai Társaság, brit Királyi Történelmi Társaság, 1986-tól pedig a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.

Pályafutása

Párizsi iparoscsaládban született, Mâcon-ban végezte középiskolai tanulmányait. A történelem és a földrajz mellett a festészet is érdekelte, már középiskolában festészeti díjat nyert (lauréat du Concours général de dessin). 1942-ben szerzett tanári oklevelet történelemből és földrajzból. 1945-ben a Lyoni Egyetemre nevezték ki tanársegédnek. 1951-ben az Aix-en-Provence-i Egyetemre nevezték ki a középkor történeti tanszék vezetőjének.

1953-ban védte meg doktori értekezését a Sorbonne-on. Konzulense Charles-Edmond Perrin volt, a dolgozat témája pedig a 11-12. századi társadalom a mâconi régióban (La Société aux XIee et XIIe siècles dans la région mâconnaise). Duby a tanulmány elkészítéséhez feldolgozta Cluny apátság levéltárát (chartularium), illetve felhasználta a francia földrajztudomány akkori eredményeit.

Újszerű megállapításai miatt hamarosan a nagyközönség előtt is kedvelt lett. Több televízió emiatt ismeretterjesztő műsort is készített vele, így például a Katedrálisok kora című művét is televízióra adaptálták. E többrészes műsorban maga Duby mutatta be a 9-15. század közötti művészet és a társadalomtörténet összefüggéseit a nézőknek.

1970-1991 között a Collège de France-ban a Középkori társadalmak szekció elnöke. 1987-ben a Francia Akadémia tagja lett. Nevét középiskola őrzi (Lycée International Georges Duby).

Történelemfelfogása

Duby pályafutásának kezdetén korszakváltás ment végbe a francia történettudományban. Részben a marxizmus hatására a kutatások homlokterébe nem a politikatörténetet és nem az eseménytörténetet állították, hanem az ezeket meghatározó mélyebb okokat. Közgazdasági modellekből kiindulva próbáltak hosszú távra ható struktúrákat bemutatni, illetve vizsgálták ezen struktúrák változásainak/konjunktúráinak a politikára és az eseménytörténetre gyakorolt hatását. Ennek az új történetírói irányzatnak volt a központja az Annales című folyóirat.

Dubyt nem elsősorban a gazdaság érdekelte. " Kutatásom tárgyául tudatosan egy társadalmi formációt választottam, a feudálisnak nevezett társadalmat, amelynek a szerkezete egy olyan időszakban alakult ki, amikor a városok és a kereskedők még nem számítottak, és minden a falu világába illeszkedett."

Duby ezt a választását a francia földrajztudomány akkori irányzata, a társadalom-, vagy emberföldrajz hatására tette, mely a földrajzi tér és a társadalom kapcsolatát vizsgálta. A disszertációjában azért választotta a 11-12. századot, mert úgy látta, hogy akkoriban változás történt a gazdaságban és az emberek mentalitásában. A főleg formulákból, azaz előre kész elemekből felépülő oklevelek szerzői ezért elbizonytalanodtak, és mivel még nem találták meg az új viszonyoknak megfelelő kifejezésformákat, hosszadalmas leírásokat hagytak hátra, amelyek tükrözték a társadalomban és a gazdaságban végbemenő struktúraváltást. A korai Duby ezek elemzésére marxista fogalmakat használt, de egész élete folyamán hangsúlyozta, hogy nem tudja a történelmet determinisztikusan felfogni. Így Marx nézőpontja pusztán elemzési eszköz számára, nem pedig megfellebbezhetetlen igazság.

Dubynek a rurális társadalom iránti érdeklődése felkeltette Fernand Braudel figyelmét, aki meghívta az Études Rurales folyóirat szerkesztőségébe (1960), illetve Edgar Faure mezőgazdasági miniszter megbízásából részt vett a Histoire de la France rurale című könyvsorozat megszerkesztésében is (1973).

Duby ekkor azonban kutatásaiban már új területet derített fel. Azt kezdte el vizsgálni, hogy az egyes társadalmi csoportokban milyen mentális képzetek, milyen mentalitások (fogalmak, értékítéletek, hiedelmek) alakultak ki, amelyek végső soron meghatározták a magatartásukat. "Mentalitások alatt a nem átgondolt képeknek és bizonyosságoknak azt a bizonytalan együttesét értettük, amelyre egy adott csoport minden tagja támaszkodik. Erre az egyén elképzelései és döntései alatti közös alapra, erre a kemény magra akartuk összpontosítani a megfigyelést."

Duby hangsúlyozta, hogy e képzetek nem elválaszthatók a materiális tényezőktől. Kiemelte továbbá, hogy a mentalitások kutatásánál sokszor egyes személyek által írt források használhatók, de ezek szükségszerűen magukon viselik az egyéniség lenyomatát. A történészt azonban nem ez az egyedi érdekli. A házasságról és a nőkről szóló írásaiban is elsősorban arra tesz kísérletet, hogy a férfiak általános értékítéletét mutassa be, ne pedig egyes konkrét költő, történetíró egyéni elképzeléseit.

A mentalitások vizsgálata vezette Dubyt a középkori művészet társadalom- és gondolkodástörténeti elemzéséhez, aminek eredménye a Katedrálisok korának megszületése volt. Duby úgy vélte, hogy a művészeti alkotások egy-egy értékrendszer tárgyiasulásai. A középkori értékek és a társadalomban megfigyelhető magatartás egymásra hatásának bemutatására két olyan, magyarul sajnos még nem olvasható művet is írt, melyek látszólag visszalépést jelentettek az Annales-iskola eseménytörténetet és életrajzot elvető hagyományához képest. A "Le Dimanche de Bouvines" az 1214-es bouvines-i csatát mutatja be, illetve azt, hogy az ütközet emlékezete hogyan alakul ki és válik Franciaország egyik meghatározó mítoszává. A "Guillaume le Maréchal" pedig egy kiemelkedő személyiség életén keresztül mutatja be a hűbéri lojalitás, az eskü, és a lovagi mentalitás jelenségeit.

Magyarul megjelent könyvei

Magyarul megjelent cikkei

Jegyzetek

  1. a b c Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  2. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven)
  5. a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  6. Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  8. AlKindi
  9. http://www.lhistoire.fr/d%C3%A9c%C3%A8s-dandr%C3%A9e-duby
  10. https://www.medievalacademy.org/page/CompleteCorrFellow, 2023. március 28.
  11. http://www.usc.es/es/info_xeral/honoris/
  12. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2011. július 29.)
  13. Folytonos történelem, 12. old
  14. Folytonos történelem, 89. oldal

Források

További információk