Mai cikkünkben a Gabriela Adameșteanu lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig megvizsgáljuk ennek a releváns témának az összes oldalát. A Gabriela Adameșteanu már régóta vita és tanulmányozás tárgya, és ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani annak fontosságára és befolyására különböző területeken. A legismeretlenebb aspektusaitól a gyakorlati alkalmazásaiig a Gabriela Adameșteanu kétségtelenül olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Készüljön fel tehát a Gabriela Adameșteanu mélyreható és gazdagító elemzésére.
Gabriela Adameșteanu | |
Gabriela Adameșteanu 2024-ban | |
Élete | |
Született | 1942. április 2. (83 éves) Aknavásár |
Nemzetiség | román |
Szülei | Mircea Adameșteanu |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | próza |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Gabriela Adameșteanu témájú médiaállományokat. |
Gabriela Adameșteanu (Aknavásár, 1942. április 2. –) román írónő, esszéista, műfordító. A politikailag elemző Revista 22 folyóirat főszerkesztője volt.
A Bákó megyei Aknavásárban született Mircea Adameșteanu történelemtanár és Elena Predescu Adameșteanu lányaként. Gyermekéveit főleg Piteștiben töltötte. 1965-ben végezte el az egyetemet mint bölcsész, Bukarestben. Először az Editura Politică kiadó részlegén alkalmazták, ami 1966-ban Editura Științifică și Enciclopedică lett, melytől kezdve nagyobb irodalmi folyóiratoknak szerkesztett (Viața Românească és România literară). 1983 után a Cartea Românească szerkesztője.
1968-ban összeházasodott Gheorghe-Mihai Ionescuval, fiuk Mircea Vlad Ionescu.
Drumul egal al fiecărei zile (Az egyenlőség útja a mindennapokban), amiben a történet egy vidéki értelmiség túléléséről szól az agresszív Sztálin-rezsim alatt, nagy sikert aratott és elnyerte vele a Román Akadémia díját is.
1989-ben, röviddel az 1989-es forradalom kitörése előtt, néhány írótársával együtt egy tiltakozó levelet küldött a kommunista vezetőséghez az egyre rosszabbodó életkörülmények miatt. Ezután távozott a Cartea Românească-tól.
Művei általában realista alkotások.
Az elveszett délelőtt (Dimineață pierdută) című regényének két nő látszólag banális társalgása ad keretet, amelyben diszkréten de részletekbe menően rekonstruálják a két háború közötti generáció tragikus végét. Adameșteanu ezért a regényéért elnyerte a Romániai Írószövetség díját és egyben a 80-as évek meghatározó román írói közé került. Az elveszett délelőttöt Cătălina Buzoianu 1987-ben színpadra állította, ezzel a figyelem középpontjába került éppen akkor, amikor a Ceaușescu-rezsim a legelnyomóbb szakaszához ért.
Lefordította Guy de Maupassant Pierre és Jean (1978) , valamint Hector Bianciotti Krisztus fájdalma nélkül (2001) műveket.
Dimineață pierdută:
Întâlnirea:
Provizorat:
Dăruiește-ți o zi de vacanță:
Drumul egal al fiecărei zile: