Gémeskút
Sterio Károly: Pihenő a gémeskútnál a pusztán (
1855)
A gémeskút a földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízkiemelő szerkezet.
Elnevezései
- gémeskút – általános és leggyakoribb
- csigáskút – a Dunántúl nyugati és déli részén
- nyilas kút – Szlavóniában
- komponás kút – Erdélyben
- puca kút – Eger környékén
- sadúf – arab nyelvű országokban
Története
Sadúf az
egyiptomi Kom Ombóban
Eredete Arábiába vezet. A sadúf (arabul شادوف, šādūf) sadúf nevű vízemelő szerkezetet már az ókorban ismerték, a gémeskútnak szerkezetében megfelelő egyszerű gép. Ezeket nem csak kutak, hanem folyóvíz mellé is telepítették. Mezopotámiában jelent meg, egy i. e. 2000-re datált, Sarrukín korabeli pecséten is megjelenik. Az ókori Egyiptomban is elterjedt volt. Magyarországra feltehetően török hódoltság idején került. Ez a kútszerkezet azután egész Közép- és Kelet-Európában mindennapossá vált, pár évtizede az Alföldön még a legelterjedtebb víznyerőeszköznek számított.
Részei
Mérete az emelési magasságtól függ. A gyakran élő fából kialakított, földbe mélyített ágasnak a villásra vagy csapoltra kiképzett végébe vastengelyt erősítettek, e tengelyen forog az emelő szerepét betöltő gém (Csallóközben sujtó, a Kisalföld északi részén hankalék az elnevezése). A kútgödör fölé nyúló végére erősítik a vödörtartó rudat (más nevei ostor, kútostor, a Dunántúl nagy részén sudár), amelyen az abronccsal erősített favödör függ. Hangarék a neve annak a gémeskút ostorára szerelt kovácsolt vas kulcsnak vagy kupaknak, amelyhez a vödör fülét rögzítik. A vízzel telt vödör súlyának egyensúlyozására a gém másik végére kő vagy fatuskó nehezéket, koloncot erősítenek.
Használata
Gémeskút a
Hortobágyon
A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. A gémeskút az egész Kárpát-medencében elterjedt, sok helyütt a legutóbbi évtizedekig az egyetlen vízhúzó szerkezet volt.
A legérdekesebb története Eger környékén van, ahol voltak külön „puca” kútfelelősök, ahonnan a szegény embereknek hordták a felelősök a vizet minden nap a falu összes házába.
Jeladás kútgémmel
A gémeskút régen hírközlő szerepet is betöltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik.
Jegyzetek
- ↑ Joseph Needham. Science and Civilisation in China. Cambridge University Press (1965). ISBN 9780521327282
- ↑ Krizsanyik László kútfúró mester: Kútfúrás Archiválva 2015. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Gémeskút témájú médiaállományokat.
Nézd meg a
gémeskút címszót a
Wikiszótárban!
Magyar népi építészet |
---|
Magyar házvidékek | dél-dunántúli házvidék · északi vagy palóc házvidék · keleti vagy erdélyi házvidék · középmagyar vagy alföldi házvidék · nyugati vagy délnyugat-dunántúli házvidék · népi barokk · népi klasszicizmus |
---|
Lakóháztípusok | barlanglakás · veremház (putri) · kör alaprajzú épület · soros alaprajzú ház · nyújtott, soros alaprajzú ház · hosszúház · görbe ház · keresztszárnyas ház · keresztszínes ház · kerített ház · szárazbejárásos ház · lábasház |
---|
Falazat | rakott sárfal · gömbölyeges sárfal · vert fal · gyeptégla fal · vályogfal · favázas sárfal · boronafal · deszkafal · zsilipelt fal · gerendavázas fal · sövényfal · nádfal · kőfal · nyerstégla fal · téglafal · habarcs · vakolat · oromzat · torombakötéses oromzat |
---|
Födém | mestergerenda · középoszlop · padló · mennyezet · padlás · magtárpadlás |
---|
Tetőszerkezet | ágasfás tetőszerkezet · szelemenes tetőszerkezet · szarufás tetőszerkezet · székes tetőszerkezet · búsvitéz · herkelik · nyeregtető · kontyos tető · csonkakontyos tető · füstlyukas tető · vízvetős tető · üstökös tető · sátortető · bogárhátú tető |
---|
Héjazat | nádtető · lészás nádtető · szalmatető · zsúptető · fazsindely · dránica · palatető · cseréptető |
---|
Tüzelőberendezés, füstelvezetés | nyílt tűz · szikrafogó · katlan · kandalló · kemence · boglyakemence · kályha · takaréktűzhely · kémény · szabadkémény · kaminkémény · béreskohó |
---|
Alaprajz | egysejtű ház · kétosztatú ház · háromosztatú ház · szoba · pitvar · konyha · füstöskonyha · kamra · tisztaszoba · oldalház · ereszalj · tornác · gádor · ajtó · félajtó · kétszárnyú ajtó · kéttáblás ajtó · ablak · ablakrács · ablaktábla |
---|
Gazdasági épületek | enyhely · szárnyék · karám · esztrenga, kosár · akol · állás · pecó · cserény · vasaló · óltanya · kontyos kunyhó · esztenaház · kaszoj · kerekeskunyhó · szántalpas kunyhó · halászkunyhó · hodály · földól · disznóól · istálló · hídlás · baromfiól · galambdúc · méhes · kelence · csűr, pajta · verem · gabonásverem · gabonás (gabonáskas, életesház, hombár, szuszék) · szántalpas hombár · magtár · góré · sopa · abora · szénaszín · rakodó · polyvatartó · kandi · dohánypajta · aszalókemence · pálinkaégető kunyhó · nyárikonyha · pince · lyukpince · présház · kút · kopolya · gémeskút · árok · kerítés · garád · hágcsó · kapu · fedeles kapu · kiskapu |
---|
Középületek | iskola · községház · csőszház · mosóház · ispotály · szakállszárító · bolt · kocsma · beszálló · fogadó · csárda · híd · bürü · dobogó · pellengér |
---|
Szakrális épületek | templom · kápolna · harangláb · harangtorony, fatorony · kálvária · kőkereszt · plébániaház · paplak |
---|
Ipari épületek | olajütő · szárazmalom · szélmalom (bakos malom) · vízimalom (patakmalom, folyami malom, hajómalom) · fűrészmalom · kallómalom · lomozómalom · paprikamalom · kovácsolómalom · kovácsműhely |
---|
Díszítőművészet a népi építészetben | házfelirat · házjegy · festett famennyezet |
---|
Építőtevékenység | építőmunkás · kőműves · ács · bádogos · baráber · építőáldozat · meszelés · mázolás · pingálás · feketézés · homoklocsolás |
---|