A Friedrich Carl Andreas világában rengeteg információ és vélemény áll rendelkezésre, amelyek elsöprőek lehetnek azok számára, akik szeretnék jobban megérteni ezt a témát. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Friedrich Carl Andreas vita és vita tárgya volt a történelem során, és relevanciája a mai társadalomban továbbra is nagy érdeklődésre tart számot. Ebben a cikkben a Friedrich Carl Andreas számos aspektusát tárjuk fel azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. A keletkezésétől a mai hatásig felfedezőútra indulunk, hogy jobban megértsük a Friedrich Carl Andreas-et és kapcsolatát a minket körülvevő világgal.
Friedrich Carl Andreas | |
![]() | |
Született | 1846. április 14.[1][2] Batavia |
Elhunyt |
Göttingen[3] |
Állampolgársága | német |
Házastársa | Lou Andreas-Salomé (1887. június 20. – ) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Erlangen–nürnbergi Egyetem |
Sírhelye | Stadtfriedhof Göttingen[4] |
![]() | |
Friedrich Carl Andreas aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Carl Andreas témájú médiaállományokat. | |
Friedrich Carl Andreas (Batavia, ma Jakarta, Indonézia, 1846. április 14. - Göttingen, 1930. október 4.) német nyelvész, orientalista
Az örmény Bagratuni királyi család leszármazottja volt. Iranisztkai és egyéb keleti tanulmányait több német egyetemen folytatta. 1868-ban Erlangenben doktorált a középperzsa nyelvről írott disszertációjával. Diplomája megszerzése után Koppenhágában folytatta a nyelv kutatását. 1875-től több évet töltött Perzsiában és Indiában, ezidőben többek közt mint postamester is dolgozott.[5][6] 1883 és 1903 közt Berlinben török és újperzsa nyelvből adott magánórákat,[7] ezután Göttingenben a filológia professzora lett. Itt azt a feladatot kapta, hogy fordítsa le azokat a kézirattöredékeket, amelyeket a német Turfan expedíciók gyűjtöttek össze Nyugat-Kínában.[5][6][8] Nem volt termékeny író, tudását inkább szóban osztotta meg tanítványaival és kollégáival. Érdeklődése középpontjában az iráni nyelvek, azok fejlődése az ókortól napjainkig állt. Foglalkozott a pastu, beludzs, oszét és kurd nyelvekkel. Alaposan ismerte a szanszkrit, hindusztáni, arab, arámi, héber, örmény és török nyelveket is. A kéziratok és feliratok kiváló megfejtőjének tartották. Nyelvtehetsége miatt a Königlich Preußische Phonographische Kommission (Porosz Királyi Hangfelvételi Bizottság) tagja lett. A bizottság célja az volt, hogy rögzítse a német első világháborús hadifogolytáborok foglyai által beszélt mintegy 250 nyelvet.[9]
Felesége Lou Andreas-Salomé pszichoanalitikus volt.