Friedrich Carl Andreas

A Friedrich Carl Andreas világában rengeteg információ és vélemény áll rendelkezésre, amelyek elsöprőek lehetnek azok számára, akik szeretnék jobban megérteni ezt a témát. Különböző nézőpontokból és megközelítésekből a Friedrich Carl Andreas vita és vita tárgya volt a történelem során, és relevanciája a mai társadalomban továbbra is nagy érdeklődésre tart számot. Ebben a cikkben a Friedrich Carl Andreas számos aspektusát tárjuk fel azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a nagyon releváns témáról. A keletkezésétől a mai hatásig felfedezőútra indulunk, hogy jobban megértsük a Friedrich Carl Andreas-et és kapcsolatát a minket körülvevő világgal.

Friedrich Carl Andreas
Született1846. április 14.[1][2]
Batavia
Elhunyt

Göttingen[3]
Állampolgárságanémet
HázastársaLou Andreas-Salomé (1887. június 20. – )
Foglalkozása
  • orientalista
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
  • tolmács
IskoláiErlangen–nürnbergi Egyetem
SírhelyeStadtfriedhof Göttingen[4]
Friedrich Carl Andreas aláírása
Friedrich Carl Andreas aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich Carl Andreas témájú médiaállományokat.

Friedrich Carl Andreas (Batavia, ma Jakarta, Indonézia, 1846. április 14. - Göttingen, 1930. október 4.) német nyelvész, orientalista

Élete

Az örmény Bagratuni királyi család leszármazottja volt. Iranisztkai és egyéb keleti tanulmányait több német egyetemen folytatta. 1868-ban Erlangenben doktorált a középperzsa nyelvről írott disszertációjával. Diplomája megszerzése után Koppenhágában folytatta a nyelv kutatását. 1875-től több évet töltött Perzsiában és Indiában, ezidőben többek közt mint postamester is dolgozott.[5][6] 1883 és 1903 közt Berlinben török és újperzsa nyelvből adott magánórákat,[7] ezután Göttingenben a filológia professzora lett. Itt azt a feladatot kapta, hogy fordítsa le azokat a kézirattöredékeket, amelyeket a német Turfan expedíciók gyűjtöttek össze Nyugat-Kínában.[5][6][8] Nem volt termékeny író, tudását inkább szóban osztotta meg tanítványaival és kollégáival. Érdeklődése középpontjában az iráni nyelvek, azok fejlődése az ókortól napjainkig állt. Foglalkozott a pastu, beludzs, oszét és kurd nyelvekkel. Alaposan ismerte a szanszkrit, hindusztáni, arab, arámi, héber, örmény és török nyelveket is. A kéziratok és feliratok kiváló megfejtőjének tartották. Nyelvtehetsége miatt a Königlich Preußische Phonographische Kommission (Porosz Királyi Hangfelvételi Bizottság) tagja lett. A bizottság célja az volt, hogy rögzítse a német első világháborús hadifogolytáborok foglyai által beszélt mintegy 250 nyelvet.[9]

Felesége Lou Andreas-Salomé pszichoanalitikus volt.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  3. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2024. május 17.)
  5. ↑ a b Andreas, Friedrich Carl In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 1, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, S. 284.
  6. ↑ a b Andreas, Friedrich Carl Iranica Online
  7. ↑ Rilke and Andreas-Salomé: A Love Story in Letters by Rainer Maria Rilke, Lou Andreas-Salomé
  8. ↑ Encyclopedia Iranica szócikke
  9. ↑ Mahrenholz, Jürgen-K. (2020). „Südasiatische Sprach- und Musikaufnahmen im Lautarchiv der Humboldt-Universität zu Berlin”. MIDA Archival Reflexicon, 3. o. 

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedrich Carl Andreas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.