Franz Xaver Gruber

Napjainkban a Franz Xaver Gruber nagyon fontos téma a világon. A Franz Xaver Gruber évek óta vita és elemzés tárgya volt különböző területeken, ellentmondó véleményeket generálva és érdeklődést ébresztve a társadalom széles körében. Ebben a cikkben elmélyülünk a Franz Xaver Gruber világában, hogy elmélyüljünk annak fontosságában, következményeiben és időbeli alakulásában. A Franz Xaver Gruber részletes feltárásával igyekszünk megvilágítani ezt a rendkívül releváns témát, és gazdagító perspektívát kínálunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse a mai világra gyakorolt ​​hatását.

Franz Xaver Gruber
Sebastian Stief festménye, Hallein 1846) halleini Csendes éj múzeum (Stille Nacht Museum Hallein)
Sebastian Stief festménye, Hallein 1846) halleini Csendes éj múzeum
(Stille Nacht Museum Hallein)
Életrajzi adatok
Született1787. november 25.[1][2][3][4][5]
Unterweitzberg[6][7]
Elhunyt1863. június 7. (75 évesen)[1][2][3][5][8]
Hallein[9][10][11][12][13]
GyermekeiFranz Xaver Gruber
Pályafutás
Műfajokkóruszene
Hangszer
Tevékenység
IPI-névazonosító00012797777
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Xaver Gruber témájú médiaállományokat.
Emlékháza Hochburg-Achban
Gruber iskolája Arnsdorf bei Lamprechtshausenben (2003)
Gruber sírja Halleinben a lakóháza előtt (2006), Franz Xaver Gruber Platz Hallein

Franz Xaver Gruber (teljes nevén Conrad Franz Xaver Gruber; néha egyszerűen Franz Gruber) (Unterweitzberg, (Hochburg-Ach), 1787. november 25. - Hallein, 1863. június 7.) osztrák zeneszerző, orgonista és karnagy. A világszerte közismert karácsonyi dal, a Csendes éj zenéjének szerzője.

Életpályája

Steinpoldsölde, Unterweitzberg Nr. 9 alatt jött a világra. Apja takács volt, aki fiát is erre a mesterségre tanította. Franz tanítója, Andreas Peterlechner, ismerte fel a fiú zenei tehetségét és rábeszélte szüleit, hogy taníttassák. A későbbiekben templomi orgonistaként és karnagyként működött. A Stille Nacht, heilige Nacht című nevezetes művét 1818-ban írta, Mohr szövegére.

Első felesége 1825-ben hunyt el. 1826-ban feleségül vette az arnsdorfi Maria Breitfußt. A párnak 10 (!) gyermeke született.

Emlékezete

  • 1928-ban emelték Oberndorfban az emlékművét (Mohr-Gruber-Denkmal).
  • Egykori lakóháza Halleinben ma múzeum (Stille Nacht Museum Hallein). Ugyancsak múzeum az arndorfi ház, ahol tanított és lakott (Stille Nacht Museum Arndorf).[14]
  • Burghausenben középiskolát neveztek el róla (Franz-Xaver-Gruber-Schule).
  • Hochburg-Achban 2012 óta az ő nevét viseli a Franz-Xaver-Gruber-Weg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Find a Grave (angol nyelven). Find a Grave . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b International Music Score Library Project. International Music Score Library Project . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Österreichisches Musiklexikon Online. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
  7. ↑ Von den Stillen im Lande
  8. ↑ Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  10. ↑ http://www.rvharvey.com/silentnight.htm
  11. ↑ http://carmelnet.org/christmas/SilentNight/Origins/origins.htm
  12. ↑ Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  13. ↑ Ferdinand Krackowizer – Franz Berger: Biographisches Lexikon des Landes Österreich ob der Enns (német nyelven) pp. 94. Institut für Kulturraumforschung Ostbaierns und der Nachbarregionen (IKON), 1931
  14. ↑ Stille Nacht Museum Arnsdorf aufgerufen am 17. April 2011

Források

  • Brockhaus - Riemann Zenei lexikon, Zeneműkiadó, Budapest, 2. kötet, 76. old.
  • Német Wikipédia
  • Max Gehmacher: Stille Nacht, heilige Nacht! Das Weihnachtslied – wie es entstand und wie es wirklich ist, 3. erweiterte. Aufl., Salzburg 1968.
  • O. F. Gensichen: Gruber, Franz. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  50. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1905,  555. oldal (németül)
  • Berta Christine Pfeffer: Die soziale Stellung der Salzburger Lehrerschaft im österreichischen Vormärz, Dissertation Salzburg 1971.

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap