Filippo Buonaccorsi
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Filippo Buonaccorsi témáját, holisztikus szemszögből kitérve annak különböző oldalaira és perspektíváira. A Filippo Buonaccorsi napjainkban nagyon fontos téma, amely széles körű vitát és érdeklődést váltott ki különböző területeken. A következő néhány sorban elemezzük a Filippo Buonaccorsi történeti hátterét, a kortárs társadalomra gyakorolt hatását, valamint a lehetséges jövőbeli következményeket. A legmélyebb aspektusaiba fogunk beleásni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító víziót kínáljunk a Filippo Buonaccorsi-ről, amely lehetővé teszi olvasóink számára, hogy jobban megértsék és jobban átlássák ezt a nagyon releváns témát.
| Filippo Buonaccorsi (Philippus Callimachus vagy Philippus Callimachus Experiens) | |
 | |
| Született | 1437. május 2. San Gimignano |
| Elhunyt | 1496. november 1. (59 évesen) Krakkó |
| Állampolgársága | Lengyelország a Jagellók korában |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | king's secretary at the Polish court |
| Sírhelye | Basilica of the Holy Trinity, Kraków |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Filippo Buonaccorsi (Philippus Callimachus vagy Philippus Callimachus Experiens) témájú médiaállományokat. | |
Filippo Buonaccorsi (latinosan Philippus Callimachus vagy Philippus Callimachus Experiens; San Gimignano, 1437. május 2. – Krakkó, 1496. november 1.) Lengyelországban alkotó olasz humanista költő, történetíró.
Élete
Munkáit latin nyelven írta. 1468-ban Rómában Pomponio Leto akadémiája hallgatójaként részt vett a II. Pál pápa ellen szőtt sikertelen humanista összeesküvésben, emiatt menekülnie kellett. Görögországon, Egyiptomon át Lengyelországba utazott, s mint ennek követe Konstantinápolyban, Velencében és két ízben Magyarországon is tartózkodott.
1470-ben III. Kázmér lengyel király diplomatája lett. A lengyel király követeként Konstantinápolyban és Velencében járt, 1483–1484 között pedig két ízben Magyarországon, Mátyás király budai udvarában is tartózkodott.
Művei
Szerelmi líráját a humanista eszköztár alkalmazása jellemzi.
Historia Attilae (’Attila története’) című, 1486 és 1489 között keletkezett röpiratában Mátyás király politikáját kritizálta. E munkája a korban Európa-szerte népszerű olvasmány volt.
Fő műve is magyar vonatkozású, a Historia de rege Uladislao (’Ulászló király története’, első nyomtatott kiadás: 1519) című történeti értekezés a várnai csatáról.
Egyéb művei:
- A De daemone („A démonról”) című kis értekezésében a neoplatonizmust támadta.
- Historia de iis quae a Venetis tentata sunt (Hagenau, 1533)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 1244. o.
További információk
- Huszti József: Callimachus Experiens költeményei Mátyás királyhoz; Akadémia, Bp., 1927 (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből)
