A mai világban a Fejér Miklós egy nagyon sok szempontot felölelő téma, életünk minden területén jelen van. Akár a munkahelyen, akár társadalmi, kulturális vagy személyes szférában, a Fejér Miklós alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Fontos megérteni a következményeit és az életünkre gyakorolt hatását, valamint a Fejér Miklós különböző nézőpontjait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fejér Miklós különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan befolyásolja mindennapi életünket.
Fejér Miklós | |
Született | 1913. november 30. Zabola |
Elhunyt | 2002. május 5. (88 évesen) Sepsiszentgyörgy |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Szász-Fejér Gyöngyi |
Foglalkozása | pedagógus, tankönyvíró |
Iskolái | Kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem (–1938) |
Fejér Miklós (Zabola, 1913. november 30. – Sepsiszentgyörgy, 2002. május 5.) magyar pedagógus, magyar tankönyvíró, leánya Szász-Fejér Gyöngyi műfordító.
Középiskoláit a kézdivásárhelyi, csíkszeredai és brassói katolikus gimnáziumokban, egyetemi tanulmányait Kolozsvárt végezte, ahol 1938-ban magyar-francia szakos tanári oklevelet szerzett. Brassóban, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, 1942-től Kolozsvárt tanított, cikkeit a Tanügyi Újság, Utunk, A Hét, NyIrK közölte. 1959-ben koholt vádak alapján letartóztatták, bebörtönözték, szabadulása után nehezen kapott munkát, 1965-től nyugalomba vonulásáig Szucság községben tanított.
Molnár Annával és Nagy Jenővel kidolgozott módszertani útmutatója (1954) a tanároknak szolgált segédeszközül; Gazda Ferenccel és Nagy Jenővel, majd Bartosné Lengyel Katalinnal magyar nyelvtant, Jócsák Jánossal magyar olvasókönyvet állított össze az V-VII. osztály számára (1954-58); a középiskolák felső tagozata részére Csehi Gyulával és Jócsák Jánossal Irodalomtörténeti alapfogalmak címen írt tankönyvet (1956), Jócsák Jánossal és Székely Erzsébettel pedig Magyar irodalomtörténetet (1957). Részt vett a magyar irodalmi szöveggyűjtemények szerkesztésében a VIII. (1956) és a IX. osztály (1957) számára.