Fejér Klára

Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Fejér Klára-et, és megvizsgáljuk annak számos aspektusát. A Fejér Klára téma szakértők és amatőrök figyelmét egyaránt felkeltette, és relevanciája különböző területeket ölel fel. A történelem során a Fejér Klára döntő szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és a tudományban, megjelölve az előtte és utána a minket körülvevő világ megértésében. Egy részletes és kimerítő elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Fejér Klára különböző aspektusait, az eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig. Felfedezzük, hogyan fejlődött a Fejér Klára az évek során, és mi a jelentősége ma. Ez a cikk arra kéri Önt, hogy merüljön el a Fejér Klára lenyűgöző világában, és fedezze fel, miért továbbra is érdekes és vita tárgya ma is.

Fejér Klára
SzületettFeuer Klára
1911. június 17.
Budapest
Elhunyt1958. április 28. (46 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiFeuer Ignác
Blum Margit
Foglalkozásapedagógus,
történész
KitüntetéseiKossuth-díj (1949, Heckenast Gusztáv, Zsigmond László, Karácsonyi Béla)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]

Fejér Klára, Feuer (Budapest, 1911. június 17. – Budapest, 1958. április 28.[2]) Kossuth-díj-as pedagógus, történész.

Életpályája

Budapesten született Feuer Ignác ügynök és Blum Margit gyermekeként.[3] Apai nagyszülei Feuer Sámuel és Jeremiás Katalin, anyai nagyszülei Blum Márkus és Moskovics Karolina (1854–1917) voltak. A II. világháború előtt gimnáziumban tanított, a háború után a Pedagógusok Szakszervezetében tevékenykedett, 1946-ban az Erzsébet Nőiskola igazgatója lett. 1949-től haláláig az MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának szaktitkári teendőit látta el. Értékes munkásságot fejtett ki mint tankönyvíró: 1948-ban Heckenast Gusztávval, Karácsonyi Bélával és Zsigmond Lászlóval közösen részt vett a 8. osztály számára írott (1957-ig forgalomban lévő) új történelemtankönyv elkészítésében, amiért 1949-ben szerzőtársaival együtt ezüst Kossuth-díjjal tüntették ki.

Tankönyvei

  • Magyarország története az őskortól a szatmári békéig (A gimnáziumok VII., a líceumok és gazdasági iskolák III. osztálya számára). Szerk. Kosáry Domokossal. Szikra, Budapest, 1945. 138 l. (Ideiglenes történelemtankönyv-sorozat)
  • Történelem (Általános iskola 8. osztály). Ill. Janovits István. VKM. Budapest, 1948. 255 l. (Általános iskolai tankönyvek.) (Heckenast Gusztávval, Karácsonyi Bélával, Zsigmond Lászlóval).[4]

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 607/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  3. ↑ Feuer Ignác és Blum Margit házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 823/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  4. ↑ Feuer (Fejér) Klára (1911–1958), Történelemtanítás, 2010. január 1.[halott link]

Források

  • Magyar életrajzi lexikon. I. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981. Fejér Klára lásd 480. p.

Kapcsolódó információk

  • p. e.(Pamlényi Ervin): Fejér Klára : 1911-1958. In: Századok, 1958. 913-914. p.