Fehérhalom

A mai világban a Fehérhalom egyre fontosabbá vált az emberek életében. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Fehérhalom jelentősen befolyásolta mindennapi működésünket. Következményei olyan szélesek és sokrétűek, hogy lehetetlen figyelmen kívül hagyni életünkre gyakorolt ​​hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Fehérhalom különböző oldalait, elemezve a társadalomra gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását és a jövőben betöltött szerepét. Kétségtelen, hogy a Fehérhalom olyan téma, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket, hiszen jelenléte tagadhatatlan az általunk lakott valóságban.

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lysá (egyértelműsítő lap).
Fehérhalom (Lysá pod Makytou)
Fehérhalom zászlaja
Fehérhalom zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1471
PolgármesterMichal Ondrička
Irányítószám020 54
Körzethívószám+421 042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség2065 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület33,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 18° 11′ 43″49.197222°N 18.195278°E
Fehérhalom weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérhalom témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fehérhalom (1899-ig Lissza, szlovákul Lysá pod Makytou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 14 km-re északnyugatra.

Története

1471-ben „Lyzza” néven említik először, a lednici uradalomhoz tartozott. 1475-ben „Lyza” formában lelhető fel. Egy 1546-ból származó feljegyzés szerint pásztorok lakták, akik minden adózás alól fel voltak mentve. 1598-ban 14 háza volt, ekkor „Lizza” alakban szerepel az írott forrásokban. 1784-ben 295 házában 338 családban 1943 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LISZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Áspremont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bieli folyó vízhez nem meszsze, Morva Országnak széléhez közel, határja ollyan tulajdonságú mint Zborové.”[2]

1828-ban 289 háza és 2523 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lisza, tót falu, Trencsén vmegyében, Morvaország határ szélén: 2121 kath., 3 evang., 6 zsidó lak., kik elszórva vannak a hegyekben. Van kath. paroch. temploma. Erdeje nagy, azért sok faeszközöket készitnek itt, legelője a hegyeken hasznos; kőbányákkal bővölködik. Ut. p. Trencsén 9 1/2 óra.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdasággal, háziiparral, faiparral foglalkoztak. Sokan Csehországban és Németországban vállaltak idénymunkákat. Erős volt az elvándorlás is a községből.

Népessége

1910-ben 2014, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2145 lakosából 2071 fő szlovák volt.

2011-ben 2117 lakosából 1981 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma 1824-ben a korábbi templom helyén épült, 1776-ban készített harangját a zobori apátságból hozták.
  • Népi építésű lakóházak a 19. századból.
  • A faluból jelzett turistaút visz fel a környéket uraló Makyta hegyre.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások