Faragó Vilmos

Ma szeretnénk elmélyülni a Faragó Vilmos lenyűgöző világában. Bármit is jelent az egyes személyek számára, a Faragó Vilmos olyan téma, amely az évek során milliók figyelmét ragadta meg világszerte. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Faragó Vilmos állandó vitatéma volt, és a kutatók, a rajongók és a kíváncsiak érdeklődésének témája. Ebben a cikkben a Faragó Vilmos különböző aspektusait fogjuk feltárni, elemezve annak fontosságát a különböző kontextusokban és az idők során bekövetkező fejlődését. Készüljön fel a felfedezés és a Faragó Vilmos megismerésének útjára!

Faragó Vilmos
Született1929. január 20.
magyar 1919-1946 Újkígyós
Elhunyt2013. január 20. (84 évesen)
magyar Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
HázastársaSzékely Éva
Foglalkozásaújságíró, kritikus, tanár
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (–1953)
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Vilmos témájú médiaállományokat.

Faragó Vilmos (Újkígyós, 1929. január 20. – Budapest, 2013. január 20.[1]) magyar újságíró, kritikus, tanár.

„Pfeff Sebestyénnek hívták az apai nagyapámat és Engelhardt Annának a nagyanyámat. Egy Zarándhódos nevű, most Erdélyhez tartozó községből vándoroltak át a XX. század elején egy Almáskamarás nevű, most Békés megyéhez tartozó sváb faluba. Két hold földjük volt, szegényparasztok voltak...”

– F.V.

Életpályája

1949-ben érettségizett Békéscsabán. Nevét 1952-ben változtatta Pfeffről Faragóra.[2] 1953-ban végzett az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar szakán. 1953–1955 között az ELTE újságíró tanszékén tanársegéd volt. 1955–1956 között gimnáziumi oktató volt. 1956–1957 között a Népművelési Minisztérium főelőadójaként dolgozott. 1957–1960 között a Népművelés rovatvezetője, 1960–1962 között olvasószerkesztője volt. 1962-től – Dobozy Imre és Nemes György meghívására – az Élet és Irodalom munkatársa, 1964–1967 között rovatvezetője, 1967–1973 között olvasószerkesztője, 1973–1989 között helyettes főszerkesztője volt. 1990-ben nyugdíjba vonult. 1995–1998 között a Magyar Hírlap munkatársa volt.

1955-ben házasságot kötött Sugár Rózsával, házasságukban egy kisfiuk született, aki hamarosan meghalt, valamint két lányuk: Zsuzsa és Anna. Második lányuk megszületése után, 1966 körül elváltak. Faragó Vilmos az 1970-es évek elején másodszor nősült, felesége Székely Éva volt.

Művei

  • Perben – harag nélkül. Kritikai jegyzetek a mai magyar irodalomról; bev. Garai Gábor; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Mi újság? Leergang hongaars voor nederlandstaligen; Magvető, Bp., 1979
  • Például én. Elfogult vitairat (1991)
  • Semmi sincs úgy. Közérzetjelentések három évről (1991)
  • A rendszerváltás humora (válogatások, 1992)
  • Farkas Mihály rézágyúja. Magyar nemzeti önszemlélet, 1948-1956 (1992)
  • Igazoló jelentés. Válogatás 8 év (1990–1998) újságcikkeiből, Filum, Bp., 1999
  • Hosszú utca darabvég. Egy családfa ágai; Móra, Bp., 2000 (Zenit könyvek)

Díjai, kitüntetései

Jegyzetek

  1. ↑ Elhunyt Faragó Vilmos
  2. ↑ Visszaemlékezések / Faragó Vilmos (Oral History Archívum, visszaemlekezesek.hu, 1990. Hozzáférés: 2023-01-09)

Források

További információk