Eisemann György
A mai világban a Eisemann György olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és minden korosztály és kultúrájú ember figyelmét felkeltette. Akár a társadalomra, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Eisemann György érdekességgé vált azok számára, akik szeretnék jobban megérteni az őket körülvevő világot. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, feltárjuk a Eisemann György különböző aspektusait, és megvitatjuk annak fontosságát a különböző területeken. Történelmi relevanciájától a mai hatásig a Eisemann György továbbra is vita és vita tárgya, amely megérdemli figyelmünket és elmélkedésünket.
| Eisemann György | |
 | |
| A Martinkó András-díj átadásán | |
| Született | 1952. november 12. (72 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, egyetemi tanár |
| Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (1972–1977) |
| Kitüntetései | Greve-díj (1999) Martinkó András-díj (2007) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eisemann György témájú médiaállományokat. | |
Eisemann György (Budapest, 1952. november 12.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár.
Életpályája
1972-1977 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakos hallgatója volt; Eötvös József Collegium tagjaként. 1977-1983 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar tudományos segédmunkatársa, 1983-1995 között tudományos munkatársa volt, 1995-2012 között docense, 2004-2005 között megbízott tanszékvezető volt, 2006-tól az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, 2010-től az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola egyik programvezetője, 2011-től az ELTE Tudományos Tanácsának tagja. 2012-től egyetemi tanár. 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2004-től az ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoportjának tagja, 2004-től Jókai Mór Összes Művei kritikai kiadás szerkesztője. 2009-től a Berliner Beiträge zur Hungarologie társszerkesztője, 2007-től az Irodalomtörténet (folyóirat) szerkesztőbizottsági tagja, 2011-től felelős szerkesztője.
Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar irodalom, főként a századforduló hazai és európai irodalma.
Művei
- Végidő és katarzis (1991)
- Keresztutak és labirintusok (1991)
- Ősformák jelenidőben (1995)
- Szimbólum és metafizikum Komjáthy Jenő költészetében (1997)
- Mikszáth Kálmán (1998)
- A kánon peremén. Az irodalmi modernség alakváltozatai a XIX-XX. század fordulójának magyar prózájában; szerk. Eisemann György; ELTE XVIII-XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Bp., 1998
- A folytatódó romantika (1999)
- Irodalom 16-17 éveseknek (tankönyv, 1999)
- Irodalom szöveggyűjtemény 16-17 éveseknek; szerk. Eisemann György, H. Nagy Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán; Korona, Bp., 1999
- Induló modernség – kezdődő avantgárd; szerk. Bednanics Gábor, Eisemann György; Ráció, Bp., 2006 (Ráció-tudomány)
- A későromantikus magyar líra (2010)
- Narratíva és politika. Mikszáth-újraolvasás; szerk. Bengi László, Eisemann György; MIT, Bp., 2016 (MIT-konferenciák)
Díjai, kitüntetései
- Greve-díj (1999)
- Mikszáth-díj (2000)
- Széchenyi professzor ösztöndíj (2000-2003)
- Martinkó András-díj (2007)
Források
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
- Kortárs magyar írók
- Az olvasás labirintusában. Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára; szerk. Bednanics Gábor, Hansági Ágnes, Vaderna Gábor; Historia Litteraria Alapítvány–Ráció, Bp., 2013
