A mai világban a Eduard Moiszejevics Safranszkij olyan témává vált, amely nagyon sokrétű közönség számára fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Eduard Moiszejevics Safranszkij továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál a különböző területeken. Az idő előrehaladtával az emberek egyre jobban igyekeznek megérteni a Eduard Moiszejevics Safranszkij-et és annak a mai világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben különböző szempontokat és elemzéseket fogunk megvizsgálni, hogy jobban megértsük a Eduard Moiszejevics Safranszkij társadalmunkra és mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Eduard Moiszejevics Safranszkij | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1937. október 16. Krasznojarszk |
Elhunyt | 2005. december 18. (68 évesen) Jekatyerinburg |
Pályafutás | |
Műfajok | klasszikus zene |
Hangszer | gitár |
Tevékenység | zeneszerző, zeneművész |
Eduard Moiszejevics Safranszkij (orosz betűkkel: Эдуард Моисеевич Шафранский; Krasznojarszk, 1937. október 16. – Jekatyerinburg, 2005. december 18.), orosz klasszikus gitárművész és zeneszerző. Klasszikus zenét gitárra komponált.
1961–1965 között tanult Szverdlovszkban a Csajkovszkij Zeneművészeti Főiskolán, ahol megalapította a Reneszánsz együttesét és az Áprilisi esték elnevezésű fesztivált. Élete utolsó éveiben több darabot írt gitárra. 2002-ben találkozott Johanna Beisteiner osztrák gitárművésznővel, aki azóta játssza zenéjét.[1]