Orosz ábécé
A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata. Első előfordulása a Kijevi Rusz idejére tehető. Azóta többször módosították.
Az ábécé
Az orosz ábécé a következő:
Nagybetű
|
Kisbetű
|
Kézírás
|
Mai név
|
Eredeti név
|
IPA
|
Magyar példa
|
Orosz példa
|
Számérték
|
Unicode (Hexa)
|
А |
а |
|
а /a:/ |
азъ /az/ |
/a/ |
dátum |
да (igen) |
1 |
U+0410 / U+0430
|
Б |
б |
|
бэ /bɛ/ |
буки /'bu.kʲɪ/ |
/b/, /bʲ/ |
baba, bélyeg |
бас (basszus), бес (démon) |
– |
U+0411 / U+0431
|
В |
в |
|
вэ /vɛ/ |
вѣди /'vʲe.dʲɪ/ |
/v/, /vʲ/ |
vas, vég |
волк (farkas), век (század) |
2 |
U+0412 / U+0432
|
Г |
г |
|
гэ /gɛ/ |
глаголь /glʌ.'golʲ/ |
/g/, /gʲ/ |
gáz, gép |
год (év), геро́й (hős) |
3 |
U+0413 / U+0433
|
Д |
д |
|
дэ /dɛ/ |
добро /də.'bro/ |
/d/, /dʲ/ |
dugó, gyors |
дать (adni), де́ло (dolog) |
4 |
U+0414 / U+0434
|
Е |
е |
|
е /jɛ/ |
есть /jesʲtʲ/ |
/je/ vagy / ʲe/ |
jel |
|
5 |
U+0415 / U+0435
|
Ё |
ё |
|
ё /jo/ |
– |
/jo/ vagy / ʲo/ |
jog |
ёж (sün) |
– |
U+0401 / U+0451
|
Ж |
ж |
|
жэ /ʒɛ/ |
живѣте /ʒɪ.'vʲo.tʲə/ |
/ʐ/, /ʑ/ |
zsír, zsűri |
жир (zsír), жюри́ (zsűri) |
– |
U+0416 / U+0436
|
З |
з |
|
зэ /zɛ/ |
земля /zʲɪ.'mʲlʲa/ |
/z/, /zʲ/ |
zár |
замо́к (zár), земля́ (föld) |
7 |
U+0417 / U+0437
|
И |
и |
|
и /i:/ |
иже /'i:.ʒə/ |
/i/ |
itt |
|
8 |
U+0418 / U+0438
|
Й |
й |
|
и краткое /i: 'kra.tkəjə/ |
и съ краткой /i: s 'kra.tkəj/ |
/j/ |
jég |
|
– |
U+0419 / U+0439
|
К |
к |
|
ка /ka/ |
како /'ka.kə/ |
/k/, /kʲ/ |
kút, két |
кость (csont), кино́ (mozi) |
20 |
U+041A / U+043A
|
Л |
л |
|
эль /ɛlʲ/ |
люди /'lʲu.dʲɪ;/ |
/l/, /lʲ/ |
ló |
ло́шадь (ló), хлеб (kenyér) |
30 |
U+041B / U+043B
|
М |
м |
|
эм /ɛm/ |
мыслѣте /'mɨ.slʲə.tʲɪ/ |
/m/, /mʲ/ |
már, még |
мы́ло (szappan), мя́со (hús) |
40 |
U+041C / U+043C
|
Н |
н |
|
эн /ɛn/ |
нашъ /naʃ/ |
/n/, /nʲ/ |
na, nyár |
нос (orr), нёс (vitt) |
50 |
U+041D / U+043D
|
О |
о |
|
o /o/ |
онъ /on/ |
/o/ |
orr |
о́блако (felhő) |
70 |
U+041E / U+043E
|
П |
п |
|
пэ /pɛ/ |
покой /pʌ.'koj/ |
/p/, /pʲ/ |
pára, péce |
под (alatt), пе́пел (hamu) |
80 |
U+041F / U+043F
|
Р |
р |
|
эр /ɛr/ |
рцы /rt͡sɨ/ |
/r/, /rʲ/ |
róka, rég |
рука́ (kéz), река́ (folyó) |
100 |
U+0420 / U+0440
|
С |
с |
|
эс /ɛs/ |
слово /'slo.və/ |
/s/, /sʲ/ |
szoba, szép |
соба́ка (kutya), си́ний (kék) |
200 |
U+0421 / U+0441
|
Т |
т |
|
тэ /tɛ/ |
твердо /tvʲe.rdə/ |
/t/, /tʲ/ |
tavasz, tyúk |
то (az), тень (árnyék) |
300 |
U+0422 / U+0442
|
У |
у |
|
у /u:/ |
укъ /uk/ |
/u/ |
ugrik |
|
400 |
U+0423 / U+0443
|
Ф |
ф |
|
эф /ɛf/ |
фертъ /fʲert/ |
/f/, /fʲ/ |
fa, főz |
фон (háttér), ко́фе (kávé) |
500 |
U+0424 / U+0444
|
Х |
х |
|
ха /xa/ |
хѣръ /xʲer/ |
/x/, /xʲ/ |
ha, hé |
хлеб (kenyér), хи́трый (ravasz) |
600 |
U+0425 / U+0445
|
Ц |
ц |
|
цэ /t͡sɛ/ |
цы /t͡sɨ/ |
/ts/ |
cica |
|
900 |
U+0426 / U+0446
|
Ч |
ч |
|
че /tʆɛ/ |
червь /tʆervʲ/ |
/tɕ/ |
csal |
час (óra) |
90 |
U+0427 / U+0447
|
Ш |
ш |
|
ша /ʃa/ |
ша /ʃa/ |
/ʂ/ |
só |
|
– |
U+0428 / U+0448
|
Щ |
щ |
|
ща /ʆa/ |
ща /ʆa/ |
/ɕː/ |
séta |
щу́ка (csuka) |
– |
U+0429 / U+0449
|
Ъ |
ъ |
|
твёрдый знак /'tvʲo.rdəj 'znak/ |
еръ /jer/ |
|
– |
|
– |
U+042A / U+044A
|
Ы |
ы |
|
ы /ɨ:/ |
еры /'je.rɨ/ |
/ɨ/ |
ti |
ты (te) |
– |
U+042B / U+044B
|
Ь |
ь |
|
мягкий знак /'mʲaç.kʲɪj 'znak/ |
ерь /jerʲ/ |
/ ʲ/ |
– |
|
– |
U+042C / U+044C
|
Э |
э |
|
э оборотное /'ɛ: ə.bʌ.'ro.tnəjə/ |
– |
/ɛ/ |
heg |
э́тот (ez) |
– |
U+042D / U+044D
|
Ю |
ю |
|
ю /ju:/ |
ю /ju:/ |
/ju/ vagy / ʲu/ |
lyuk |
|
– |
U+042E / U+044E
|
Я |
я |
|
я /ja:/ |
я /ja:/ |
/ja/ vagy / ʲa/ |
jár |
яд (méreg) |
– |
U+042F / U+044F
|
1918-ban megszüntetett betűk
|
І |
і |
– |
– |
і /i:/ |
/i/ vagy / ʲi/ |
mint az и |
|
10 |
|
Ѳ |
ѳ |
– |
– |
ѳита /'fʲi:.tə/ |
/f/ vagy /fʲ/ |
mint a ф |
|
9 |
|
Ѣ |
ѣ |
– |
– |
ять /jatʲ/ |
/jɛ/ vagy / ʲe/ |
mint az е |
|
– |
|
Ѵ |
ѵ |
– |
– |
ижица /'i:.ʒɪ.t͡sə/ |
/i/ vagy / ʲi/ |
mint az и |
|
– |
|
A 18. század óta nem használt betűk
|
Ѕ |
ѕ |
– |
– |
зѣло /'zʲe.lə/ |
/dz/, /z/ vagy /zʲ/ |
Mint a з |
|
6 |
|
Ѯ |
ѯ |
– |
– |
кси /ksʲi/ |
/ks/ vagy /kʲsʲ/ |
mint a кс |
|
60 |
|
Ѱ |
ѱ |
– |
– |
пси /psʲi/ |
/ps/ vagy /pʲsʲ/ |
mint a пс |
|
700 |
|
Ѡ |
ѡ |
– |
– |
омега /ʌ.'mʲe.gə/ |
/o/ |
mint az о |
|
800 |
|
Ѫ |
ѫ |
– |
– |
юс большой /'jus bʌlʲ.'ʃoj/ |
/u/, /ju/ vagy / ʲu/ |
mint az у vagy a ю |
|
– |
|
Ѧ |
ѧ |
– |
– |
юс малый /'jus 'ma.lɪj/ |
/ja/ vagy / &ʲa/ |
mint a я |
|
– |
|
Ѭ |
ѭ |
– |
– |
юс большой іотированный /'jus bʌlʲ.'&ʃoj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ju/ vagy / ʲu/ |
mint a ю |
|
– |
|
Ѩ |
ѩ |
– |
– |
юс малый іотированный /'jus 'ma.lɪj jʌ.'tʲi.rə.vən.nɪj/ |
/ja/ vagy / ʲa/ |
mint a я |
|
– |
|
- ↑ Kb. 1900-ig a betűk elnevezéseinél az egyházi szláv nyelv által alkalmazott neveket használták. Az itt megadott nevek az 1708 után használt ábécé 1918 előtti formájában találhatók.
- ↑ A számok értéke megfelel a görög számoknak, azzal a különbséggel, hogy a ѕ-t használták a digamma helyett, a ч-t a koppa helyett, és a ц-t a szampi helyett. 1708 után nem használták ezt a rendszert, de az egyházi szlávban azért tovább él.
- ↑ a b c d e Az е, ё, и, ю, я magánhangzók előtt a mássalhangzók lágyulnak. Az е, ё, ю, я betűk jésítettek, azaz szó elején és magánhangzók után egy -t ejtünk előttük. A szókezdő и is jésített volt a 19. századig.
- ↑ A ё betűt 1797 óta használják a /jo/ hang jelölésére, amely a /je/-ből alakult ki hangsúlyos szótagban. Ez a betű opcionális, tehát nem kötelező a használata, általában csak nyelvészeti művekben, nyelvkönyvekben és szótárakban használják.
- ↑ A kemény jelet (ъ) a mássalhangzók és jésített magánhangzók elválasztására használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid a-szerű elnyelt hang (/ə/ vagy /ʌ/), melyet legtöbbször -val írnak át.
- ↑ Az ы egy szláv eredetű középső hang, melyet legjobban az orosz nyelv őrzött meg. Az óoroszban eredetileg nazalizált volt a legtöbb helyen: óorosz: камы /'ka.mɪ̃/ – orosz: камень /'ka.mʲɪnʲ/ "kő". Formája a következőképpen alakult ki: ъ + і > ъı > ы.
- ↑ A lágyító jelet (ь) a mássalhangzók lágyításának jelölésére használják. Az 1400-as évekig ennek a betűnek is volt hangja, mégpedig egy rövid i-szerű elnyelt lágy hang /ɪ/ vagy /jɪ/, melyet legtöbbször -val írnak át.
- ↑ Az э 1708-tól használatos a nem lágyító nem jésített /ɛ/ hang megkülönböztetésére a lágyító jésített e-től. Eredetileg az е volt a jésítetlen /e/ hang jele, a ѥ vagy ѣ pedig a jésítetté, de a 19. században ez megváltozott.
- ↑ a b A ѧ betű megfelel a jésített /ja/ kiejtésű я betűnek, ez utóbbi az előbbi kurzív alakjából alakult ki a 17. században.
- ↑ 1708-ig, a jésített /ja/ hangot ıa-nak írták szó elején. Ez a megkülönböztetés a ѧ és a ıa betűk között az egyházi szövegekben máig fennáll. (Lásd még: 18.)
- ↑ Az і, melynek kiejtése megegyezik az и betűjével, kizárólag más magánhangzó előtt volt használatos (például Нью-Іоркъ /n&ʲju jork/ "New York") valamint a міръ /mʲir/ "világ" szóban a миръ /mʲir/ "béke" szótol való megkülönböztetése miatt.
- ↑ A ѳ a görögből származik, teljes egészében megegyezik az ф betű hangértékével és csak görög eredetű szavakban használták.
- ↑ A ѣ (jaty) betűnek önálló hangértéke volt, de a 18. századtól teljesen egybeesett a kiejtése a е betűjével. Politikai szimbóluma a régies orosz írásnak.
- ↑ A ѵ (izsica, görög üpszilon) kiejtése szintén az и-vel egyezett meg. Főként görög eredetű szavakban használták, de ritkán fordult elő.
- ↑ A ѕ kiejtése /dz/ volt, de ez a hang nem fordul elő a keleti-szláv nyelvekben, ezért csak vallási szövegekben található meg.
- ↑ a b A ѯ és ѱ betűk a görög xi és pszi betűk megfelelői, csak grörög eredetű szavakban használták, jelenleg előfordulhatnak vallási szövegekben.
- ↑ Az ѡ a görög ómega betűből származik, kiejtése megegyezik az о betűjével. Főként vallási szövegekben használták, ilyenekben előfordul még ma is.
- ↑ a b c d e A юсok a cirill ábécé kezdetétől szerepelnek az ábécében, noha ezeknek a hangoknak nincsenek megfelelői keleti-szláv nyelvekben.https://ru.m.wikipedia.org/wiki/Юс_большой Ezért a jésített változatokat már a 12. században is alig használták, a jésítetlen változatokat is főként csak vallási szövegekben találjuk meg. Csak szó belsejében és végén használták. (Lásd még: 10.)
A mássalhangzóknál látható a kemény és a lágy (palatalizált) kiejtésük is, melyet a / ʲ/ jel jelöl. Ahol nincs lágy forma megadva, ott a mássalhangzónak csak kemény formája van. A betűk neveinek kiejtésénél kiemeltük a hangsúlytalan magánhangzókat.
Latin betűs átírás
Nagybetű
|
Kisbetű
|
Magyar
|
GOST
|
ISO 9
|
IDS
|
ALA-LC
|
Allworth
|
BGN/PCGN
|
А |
а |
a |
a |
a |
a |
a |
a |
a
|
Б |
б |
b |
b |
b |
b |
b |
b |
b
|
В |
в |
v |
v |
v |
v |
v |
v |
v
|
Г |
г |
g |
g |
g |
g |
g |
g |
g
|
Д |
д |
d |
d |
d |
d |
d |
d |
d
|
Е |
е |
e, je |
e |
e |
e |
e |
e |
e, ye
|
Ё |
ё |
jo |
ë |
ë |
ë |
ë |
ë |
ë, yë
|
Ж |
ж |
zs |
ž |
ž |
ž |
zh |
zh |
zh
|
З |
з |
z |
z |
z |
z |
z |
z |
z
|
И |
и |
i |
i |
i |
i |
i |
i |
i
|
Й |
й |
j |
j |
j |
j |
ĭ |
i |
y
|
К |
к |
k |
k |
k |
k |
k |
k |
k
|
Л |
л |
l |
l |
l |
l |
l |
l |
l
|
М |
м |
m |
m |
m |
m |
m |
m |
m
|
Н |
н |
n |
n |
n |
n |
n |
n |
n
|
О |
о |
o |
o |
o |
o |
o |
o |
o
|
П |
п |
p |
p |
p |
p |
p |
p |
p
|
Р |
р |
r |
r |
r |
r |
r |
r |
r
|
С |
с |
sz |
s |
s |
s |
s |
s |
s
|
Т |
т |
t |
t |
t |
t |
t |
t |
t
|
У |
у |
u |
u |
u |
u |
u |
u |
u
|
Ф |
ф |
f |
f |
f |
f |
f |
f |
f
|
Х |
х |
h |
h |
h |
ch |
kh |
kh |
kh
|
Ц |
ц |
c |
c |
c |
c |
t͡s |
ts |
ts
|
Ч |
ч |
cs |
č |
č |
č |
ch |
ch |
ch
|
Ш |
ш |
s |
š |
š |
š |
sh |
sh |
sh
|
Щ |
щ |
scs |
šč |
ŝ |
šč |
shch |
shch |
shch
|
Ъ |
ъ |
– |
" |
" |
" |
" |
" |
"
|
Ы |
ы |
i, ü |
y |
y |
y |
y |
y |
y
|
Ь |
ь |
– |
' |
' |
' |
' |
' |
'
|
Э |
э |
e |
è |
è |
ė |
ė |
e |
e
|
Ю |
ю |
ju |
ju |
û |
ju |
iu |
iu |
yu
|
Я |
я |
ja |
ja |
â |
ja |
ia |
ia |
ya
|
1918-ban megszüntetett betűk
|
І |
і |
– |
ĭ |
ì |
ĭ |
ī |
ĭ |
–
|
Ѳ |
ѳ |
– |
ḟ |
ˋf |
ḟ |
ḟ |
th |
–
|
Ѣ |
ѣ |
– |
ě |
ě |
ě |
ie |
ie |
–
|
Ѵ |
ѵ |
– |
ẏ |
ý |
ẏ |
ẏ |
ÿ |
–
|
A 18. század óta nem használt betűk
|
Ѕ |
ѕ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѯ |
ѯ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѱ |
ѱ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѡ |
ѡ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѫ |
ѫ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѧ |
ѧ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѭ |
ѭ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
Ѩ |
ѩ |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
–
|
A 9. század óta nem használt betűk
|
Ћ |
ћ |
– |
y |
a |
– |
– |
– |
–
|
Ђ |
ђ |
– |
† |
‡ |
– |
– |
– |
–
|
Jegyzetek
- ↑ Orosz szószedet – Wikitravel, 2017
- ↑ Russian input method based on Hungarian transcription for the m17n library, 2012
- ↑ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moszkva), 1983 – hivatalos nemzeti átírás
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ Informationsverbund Deutschschweiz Archiválva 2005. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, Zürich, 2001
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ Edward Allworth – Nationalities of the Soviet East, New York, 1971
- ↑ United States Board on Geographic Names & Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems, New York, 1947
- ↑ Szó elején; magánhangzó, ъ, ь után
- ↑ a b Szó elején; magánhangzó, й, ъ, ь után
- ↑ Szó végén nem írják át
Kapcsolódó szócikkek
További információk
A
Wikimédia Commons tartalmaz
Orosz ábécé témájú médiaállományokat.