Dimetil-higany

Ebben a cikkben elmélyülünk a Dimetil-higany izgalmas világában. Legyen szó személyről, aktuális témáról, történelmi dátumról vagy bármely más releváns elemről, megpróbáljuk alaposan megvizsgálni a Dimetil-higany-hez kapcsolódó különböző szempontokat. Annak érdekében, hogy átfogó és gazdagító jövőképet adjunk, különböző nézőpontokkal foglalkozunk, elemezzük a lehetséges következményeket és következményeket, és megpróbálunk kritikai és reflektív perspektívát kínálni a Dimetil-higany-ről. Reméljük, hogy ez a cikk érdekes lesz azoknak, akik szeretnék bővíteni tudásukat ebben a témában, és nemcsak új ötleteket, hanem építő jellegű vitákat is indíthat a Dimetil-higany körül.

Dimetil-higany
IUPAC-név dimetil-higany
Más nevek dimetilhigany
Kémiai azonosítók
CAS-szám 593-74-8
PubChem 11645
ChemSpider 11155
EINECS-szám 209-805-3
MeSH Dimethyl+mercury
ChEBI 30786
RTECS szám OW3010000
SMILES
CC
InChI
1S/2CH3.Hg/h2*1H3;
InChIKey ATZBPOVXVPIOMR-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 3600205
Gmelin 25889
UNII C60TQU15XY
UN-szám 3383
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H6Hg
Moláris tömeg 230,66 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 2,96 g/ml
Olvadáspont −43 °C
Forráspont 87–97 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Gőznyomás 66 mbar (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R26/27/28, R33, R50/53[1]
S mondatok (S1/2), S13, S28, S36, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspont 5 °C[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dimetil-higany (CH3−Hg−CH3) szerves higanyvegyület. Színtelen folyadék, az egyik ismert legerősebb idegméreg. Kissé édes illatúként jellemzik, de szagának megérzéséhez olyan mennyiségű gőzt kellene belélegezni, hogy az rendkívül veszélyes lenne.

Előállítása, szerkezete, reakciói

Egyike a legelsőként felismert higanyorganikus komplexnek, ami jelentős stabilitását jelzi. Nátriumamalgám és metil-halogenidek reakciójában keletkezek:

Hg + 2 Na + 2 CH3I → (CH3)2Hg + 2 NaI

Előállítható higany(II)-klorid metil-lítiummal történő alkilezésével is.

HgCl2 + 2 LiCH3 → (CH3)2Hg + 2 LiCl

Molekulájának alakja lineáris, benne a Hg−C kötés hossza 208,3 pm.[2]

Reakciói

Legfeltűnőbb sajátossága a vízzel szembeni stabilitása: a hasonló kadmium- és cinkorganikus vegyületek gyorsan hidrolizálnak. A különbség mutatja a Hg(II) oxigén ligandumokkal szembeni kis affinitását. Higany(II)-kloriddal reagálva vegyes klór-metil vegyületet alkot:

(CH3)2Hg + HgCl2 → 2 CH3HgCl

A dimetil-higannyal ellentétben – mely illékony folyadék – a CH3HgCl kristályos anyag.

Felhasználása

A dimetil-higanynak – veszélyei miatt – szinte semmilyen alkalmazása nem ismert. A toxikológiában toxinreferensként alkalmazzák. A higany kimutatásához NMR-készülékek kalibrálására is használják, de előnyben részesítik a kevésbé mérgező higany-sókat.[3][4]

Veszélyei

A dimetil-higany rendkívül veszélyes anyag. Már 0,1 ml mennyiségben felszívódva is halálos lehet.[5] A veszélyt tovább fokozza a folyadék nagy gőznyomása.

A dimetil-higany gyorsan (másodpercek alatt) átjut a latexen, PVC-n, butilgumin és neoprénen, és a bőrön keresztül felszívódik. Emiatt a laboratóriumokban általában használt kesztyűk nem nyújtanak megfelelő védelmet. A dimetil-higannyal csak rendkívül ellenálló laminált, és az alá vett neoprén vagy más erős igénybevételre alkalmas anyagból készült kesztyűt viselve lehet dolgozni. Ezen kívül hosszított védőálarc és elszívófülke használata is szükséges.[5][6]

A dimetil-higany könnyen átjut a vér-agy gáton, valószínűleg a ciszteinnel való komplexképződése révén. A szervezetből csak lassan ürül ki, tehát bioakkumulációra hajlamos. A higanymérgezés tünetei hónapokig lappanghatnak, így mire észlelhetővé válnak, előfordulhat, hogy már nem lehet hatásosan kezelni.

A dimetil-higany toxicitását kiemelte a Dartmouth College szervetlen kémikusának, Karen Wetterhahnnak 1997-ben bekövetkezett halála, mely hónapokkal azután történt, hogy a vegyület egy cseppje rákerült latexkesztyűs kezére.[5]


Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dimethylmercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. ↑ a b c d e A dimetil-higany vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 03. (JavaScript szükséges) (angolul)
  2. ↑ Holleman, A. F.; Wiberg, E. "Inorganic Chemistry" Academic Press: San Diego, 2001. ISBN 0-12-352651-5.
  3. ↑ Chris Singer: 199Hg Standards, 1998. március 10. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
  4. ↑ Roy Hoffman: Mercury NMR, 2007. február 21. (Hozzáférés: 2009. május 3.)
  5. ↑ a b c Hazard Information Bulletin - Dimethylmercury. OSHA Safety and Health Information Bulletins (SHIBs), 1997-1998
  6. ↑ Simon Cotton, Dimethylmercury and mercury poisoning. The Karen Wetterhahn story. Molecule of the Month.

További információk