Deli Antal

Ebben a cikkben a Deli Antal témájával foglalkozunk, feltárva annak számos oldalát és a mai relevanciáját. A Deli Antal egy olyan téma, amely idővel érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki, vitákat és véleményeket váltott ki különböző területeken, és rányomta bélyegét a társadalomra. Ezen a vonalon elemezzük a Deli Antal különböző perspektíváit, elmélyülve annak eredetében, fejlődésében és a kortárs kultúrára gyakorolt ​​hatásában. A Deli Antal a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a szakmai területre gyakorolt ​​hatásáig létfontosságú téma, amelyet érdemes részletesen megvizsgálni, és arra ösztönöz bennünket, hogy elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt ​​hatásán.

Deli Antal
Született1886. szeptember 16.[1]
Gerényes
Elhunyt1960. március 1. (73 évesen)
Szentendre
Állampolgárságamagyar
HázastársaBacher Rózsi (1925–1952)[2]
Foglalkozásafestőművész
KitüntetéseiNemes Marcell-díj (1922)

Deli Antal (Gerényes, 1886. szeptember 16. – Szentendre, 1960. március 1.)[3][4] magyar festő, a szentendrei művésztelep tagja.

Életpályája

Deli Antal és Kocsis Mária fia. 1903-ban Budapesten szobafestőként dolgozott. 1907–1911 között az Iparrajziskola diákja volt. 1912–1914 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1913–1914 között, valamint 1924-ben Nagybányán dolgozott; itt találkozott későbbi feleségével, Bacher Rózsi (1897–1956) festővel, akivel 1925. január 29-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[5] 1914–1918 között katonaként szolgált az első világháborúba. 1918-ban ismét a Képzőművészeti Főiskola tanulója lett, ahol Ferenczy Károly és Réti István oktatta. 1921-ben Bicskén tevékenykedett gróf Batthyány Gyulánál. 1922-ben Münchenben volt ösztöndíjas, a Szinyei Merse Pál Társaság támogatásával. 1927-ben Párizsban, 1928-ban Olaszországban tanult tovább. Az 1930-as években lett a szentendrei művésztelep tagja. 1961-ben műveiből Szentendrén emlékkiállítást szerveztek.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány és a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége tagja volt.

Művei

  • Szőnyi István fest az Akadémián (1920)
  • Ivó (1923)
  • Nagybányai udvar (1924)

Díjai

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03014/03193.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  3. ↑ PIM.hu
  4. ↑ Gyászjelentése (1960). (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 114/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 27.)

Források

További információk

  • Kortárs magyar művészeti lexikon I. (A–G). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 1999. ISBN 963-8477-44-X
  • XX. századi magyar művészet Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből). Szerk. Mazányi Judit. Szentendre, PMMI, 2003.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8