Szentendrei művésztelep

A mai világban a Szentendrei művésztelep vitathatatlan előtérbe került. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Szentendrei művésztelep olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely minden korosztályt, kultúrát és társadalmi réteget érint. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Szentendrei művésztelep olyan probléma, amely nem marad napi szinten észrevétlen. Ebben a cikkben a Szentendrei művésztelep-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és időbeli alakulását. Csatlakozzon hozzánk ezen a túrán keresztül a Szentendrei művésztelep lenyűgöző világában!

Tornyai János: Szentendrei részlet (1933)

A Szentendrei művésztelep, más néven Szentendrei iskola egykori nevezetes alkotóműhely Szentendre 1979 óta Pismány nevet viselő városrészében. A telepet 1929-ben hozta létre a Szentendrei Festők Társasága. Alapító tagjai az ún. Római iskolához tartoztak, akik a nagybányai iskola hagyományainak őrzése mellett az újjáéledő neoklasszicista stílust követték.

Az alapító tagok betűrendben

Alkotók és irányvonalak

A '20-as, '30-as években modern látásmódú festők alkottak a városban, akik elsősorban a konstruktív irányvonalat képviselték. Az egykori nagybányai iskola tradícióinak és a konstruktív szellemű képzőművészet ötvözésére törekedtek. Szélesebb értelemben valamennyi Szentendrén is alkotó művész tevékenysége jelenti a korabeli szentendrei képzőművészetet, amely Szentendrei iskola néven is ismert.

A '30-as évektől kezdve legközvetlenebbül Vajda Lajos és Korniss Dezső alkotói művészete kötődik Szentendréhez, ill. Szigetmonostorhoz. Elsősorban e táj természeti és épített környezetét festették, és az itt élő lakosok hagyományaiból merítették motívumaikat. A modern stílusok közül elsősorban a szürrealizmus és a nonfiguratív művészet jegyében alkottak. A szürrealizmus szentendrei meghonosításához Ámos Imre is hozzájárult, méltatói őt nevezték a "magyar Chagall"-nak. Az ő hatásukra sok más művész is kapcsolódott Szentendréhez és környezetéhez, például Szántó Piroska, Bálint Endre, ill. az ő barátja, Tornyai János is festett Szentendrén az 1930-as évek elején.

Inkább a konstruktív irányvonalhoz tartoztak Ilosvai Varga István, Göllner Miklós, Kántor Andor, Miháltz Pál, Czóbel Béla, Vaszkó Erzsébet, Barcsay Jenő, Kmetty János, Kerényi Jenő, Deim Pál, Balogh László. A szentendrei művésztelep alkotói valamennyi szentendrei képzőművésszel együtt rendeztek gyűjteményes kiállításokat Budapesten és Szentendrén.

A telep utóélete

A 20. század utolsó harmadában híressé vált a Vajda Lajos Stúdió és a benne és körötte működő művésztársaság. A Ferenczy Múzeum és annak egy jelentékeny hálózata épül az iskola alkotóinak bemutatására.

Galéria

A telep tagjainak néhány alkotása:

Források

  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 4. köt. Budapest : Akadémiai, 1981-1984. ISBN 9630523647

Külső hivatkozások