Dózsa Endre

A mai világban a Dózsa Endre olyan téma, amely mindenhol felkeltette az emberek figyelmét. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásáig a Dózsa Endre olyan téma, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ahogy elmélyülünk ebben a cikkben, megvizsgáljuk a Dózsa Endre különböző oldalait és az élet különböző területeire gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől az idők során bekövetkező fejlődéséig egy részletes elemzésbe fogunk belemerülni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Dózsa Endre jelentőségét a mai világban. Csatlakozzon hozzánk ezen az utazáson, és fedezzen fel mindent, amit a Dózsa Endre-ről tudnia kell.

Dózsa Endre
Született1857. január 13.
Póka
Elhunyt1944. március 3. (87 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
SzüleiDózsa Dániel
Foglalkozásaíró,
országgyűlési képviselő,
alispán
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1896–1901)
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa Endre témájú médiaállományokat.

Dózsa Endre (Póka, 1857. január 13. – Kolozsvár, 1944. március 3.) magyar közíró, regényíró. Dózsa Dániel közíró, szerkesztő és műfordító fia.

Életútja

Tanulmányait Marosvásárhelyen és Budapesten végezte. Az 1896–1901-es parlamenti ciklusban szabadelvű programmal országgyűlési képviselő volt. Közigazgatási pályáját mint főszolgabíró kezdte, 1901-től 1918-ig Kolozs megye alispánja.[1] 1908-tól az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke, 1910-től a KZST tagja. Az irodalomban Rákosi Jenő oldalán jelentkezett, de a XIX. és a XX. század erdélyi társadalmát mutatva be regényeiben, utalt a nemzetiségek közti megértés jelentőségére.

1919 után a Keleti Újság és az Ellenzék hasábjain jelentek meg cikkei. Mint az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke, a konzervatív írói tábor egyik vezetője volt, s a régi táblabíróvilág szellemiségét igyekezett átmenteni a kisebbségi helyzetbe. Tárgyköre a vidéki élet: jóízűen humorizált és szórakoztatott.

Munkái (válogatás)

  • Még egy pár szó a nemzetiségi kérdésről (1897)
  • Tiéd a hatalom : regény. 1-2. (1899)
  • Cine mintye : Tartsd eszedben : regény. Rákosi Jenő előszavával (Budapest-Kolozsvár, 1903)
  • Czinka Panna : regény. 1-2. Budapest-Kolozsvár, 1913
  • Régi jó és régi zord időkből; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1927 (Pásztortűz könyvtár)
  • Új világ felé (regény, Kolozsvár, 1936)

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ Ezt a mondatot a cenzúra törölte az 1981-ben nyomtatásban megjelent RMIL-ból.

Források