Ebben a cikkben elmélyülünk a Cyril Collard lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai relevanciáig gondosan elemezzük a Cyril Collard-hez kapcsolódó összes szempontot, feltárva a társadalom különböző területein gyakorolt hatását. Egy kimerítő körút során foglalkozunk a kultúra, a gazdaság, a politika és a mindennapi élet hatásaival, feltárva a legfontosabb jellemzőit és lehetséges jövőbeli perspektíváit. Interdiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy mélyen megértsük a Cyril Collard jelentőségét a jelenlegi kontextusban, kiemelve hatását és megfejtve az általa felvetett fő kérdéseket.
Cyril Collard | |
Született | 1957. december 19.[1][2][3][4][5] Párizs 16. kerülete |
Elhunyt | 1993. március 5. (35 évesen)[1][2][3][4][5] Versailles[6] |
Állampolgársága | francia |
Szülei | Claude Collard |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | AIDS következtében fellépő komplikációk |
Rendezői pályafutása | |
Aktív évek | 1980–1992 |
Díjai | |
César-díjak | |
| |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cyril Collard (Párizs, 1957. december 19. – Párizs, 1993. március 5.) César-díjas francia zeneszerző, író, rendező és színész.
Collard Párizsban született. Apja a híres francia mérnök és a francia Nemzeti Olimpiai és Sport Bizottság alapítója és elnöke, Claude Collard volt. 1977-ben a Lilleben található Mérnöki Egyetem hallgatója lett, de 1980-ban otthagyta az iskolát, hogy filmezéssel és írással foglalkozzon. A 80-as években több regényt és cikket írt, zenei videókban, rövidfilmekben, televíziós sorozatban is dolgozott. Létrehozta a CYR nevű zenekart és René-Marc Bini zeneszerző karrierjének kezdetén is segédkezett. Collard nyíltan vállalta biszexualitását. AIDS vírust diagnosztizáltak nála. Karrierjében az áttörést, a Vad éjszakák című, félig önéletrajzi ihletésű könyv, majd film jelentette. Az első és egyben utolsó nagyjátékfilmje, az 1992-es, Vad éjszakák című film, Collardhoz hasonlóan egy AIDS-es, biszexuális férfiről szól. Collard zenészként is ismeretségre tett szert, a Vad éjszakák filmzenéjében 16 zeneszámból 8 szám a saját szerzeménye volt. A film több díjat is nyert, köztük két César-díjat. Collard elnyerte a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó César-díjat, de nem tudta már átvenni, mert a díjátadó előtt 3 nappal meghalt Párizsban, egyes források szerint Versailles-ban.[7] Halálát HIV-vírus okozta, mindössze 35 évet élt.
Év | Cím | Feladatkör | Megjegyzések | ||
---|---|---|---|---|---|
Rendező | Író | Színész | |||
1981 | L’Heure exquise | Nem | Nem | Igen | |
1982 | Grand huit | Igen | Igen | Nem | rövidfilm |
1983 | Szerelmeinkre (À nos amours) |
Nem | Nem | Igen | |
1986 | Alger la blanche | Igen | Igen | Nem |
|
Mariage blanc | Nem | Nem | Igen | tévéfilm | |
Le Petit Docteur | Nem | Nem | Igen | televíziós sorozat (1 epizód) | |
1987 | Coté Nuit | Nem | Nem | Igen | rövidfilm |
1988 | Les Raboteurs | Igen | Igen | Nem | |
1990 | Le Lyonnais | Igen | Igen | Nem | televíziós sorozat (1 epizód) |
1992 | Vad éjszakák (Les nuits fauves) |
Igen | Igen | Igen |
|
1995 | Raï | Nem | Társíró | Nem |