Csokornyakkendő

Ebben a cikkben a Csokornyakkendő témával fogunk foglalkozni, amely nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban, tekintettel relevanciájára és különböző területekre gyakorolt ​​hatására. A Csokornyakkendő egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, valamint felkeltette a terület szakértőinek és szakembereinek érdeklődését. Ezen a vonalon a Csokornyakkendő-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, megvizsgáljuk annak eredetét, fejlődését, következményeit és lehetséges megoldásait. Kétségtelen, hogy a Csokornyakkendő a jelenlegi kontextusban nagyon fontos témát képvisel, ezért elengedhetetlen annak megértése és elemzése.

Mintás, kék csokornyakkendő

A csokornyakkendő díszes, általában többszínű, hurok alakú, nyak köré keresztbe tekert szövet, amelyet az inggallér alatt viselnek. Elsősorban öltönykiegészítőként használatos. A 17. század közepén kezdett el terjedni, a 19. században különösen népszerű volt, később jelentőségét vesztette. Azonban egyes ünnepélyes alkalmakra, illetve bizonyos ruhadarabokhoz kötelező viselet maradt.

A csokornyakkendő története

A csokornyakkendő története, a hosszúkötésű nyakkendőhöz képest korábbra, a 17. század közepére nyúlik vissza, amikor a francia hadseregben szolgáló, nyakdíszt viselő horvát katonák hozták köztudatba a ruhadarabot (innen származik a németes kravátli kifejezés is). Kezdetben több típusa volt általános: hosszú len, illetve batiszt textilcsík formában, amelyet elöl csokorra kötöttek és rojttal vagy csipkével díszítettek. Később (18–19. század) divatosak lettek a nyak köré tekert sálak, majd a 19. század közepén, a lehajtott inggallér kialakulásával ismét divatba kerültek a nyakkendők, így a csokornyakkendő is. Jelenlegi kompakt formája 1870 körül alakult ki. A 20. századra a hosszúkötésű nyakkendő terjedt el és szorította háttérbe a csokornyakkendőt, amely azonban továbbra is egyes ünnepélyes öltözékek része maradt. A csokornyakkendők általában selyemből készülnek, de alacsonyabb minőségűek poliészterben is találhatóak. A fehér csokornyakkendők azonban pamutpikéből készülnek.

Használata, megkötése

A csokornyakkendő megkötése

A csokornyakkendő jellemzően öltönykiegészítő, a hosszúkötésű nyakkendő mellett az egyik, bár ritkábban használt nyakdíszítési eszköz. Szmokinghoz és frakkhoz kötelező a csokornyakkendő viselete, előbbi esetében fekete, utóbbinál fehér színben, így ünnepélyes, társasági eseményeken viselt ruhadarab. Egyes beltéri sportoknál, így a snookernél és egyéb biliárdjellegű sportoknál hosszú ideig a versenyzők egyik kötelező tartozéka volt. A snooker esetében lazítottak a szabályozáson, de nyakdísznek egyedül csokornyakkendő hordható.

A csokornyakkendő megkötése nem egyszerű művelet, ezért elterjedtek az előre megkötött, állítható gumi- vagy szövetpánttal rendelkező típusok. Azonban vannak megköthető típusok is. Megkötésük hasonlít egy cipőfűző megkötéséhez.

Híres viselők

Winston Churchill 1944-ben
Kosztolányi Dezső
Nagai Kafú 1927-ben
Vizi E. Szilveszter

Fiktív személyek

Források