A Csodakaktusz világában mindig is jelentős és változatos volt az érdeklődés. Akár egy ember életéről, akár aktuális témáról vagy történelmi eseményről beszélünk, a Csodakaktusz sok ember fantáziáját megragadta az évek során. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Csodakaktusz-et, és megvizsgáljuk hatásait, relevanciáját, valamint azt, hogy hogyan befolyásolta a társadalom különböző aspektusait. A Csodakaktusz eredetétől napjaink fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a világban, és elengedhetetlen, hogy megértsük jelentőségét, hogy megértsük értelmét mindennapi életünkben.
A csodakaktusz (Parodia) a kaktuszfélék (Cactaceae) Notocacteae nemzetségcsoportjának egyik fajgazdag dél-amerikai nemzetsége.
A nemzetség mintegy száz faja a kontinens középső részén:
él; a síkságoktól a tenger szintje fölé 2500–3000 méterrel magasodó fennsíkokig, hegyvidékekig.
A fajok többsége kisebb termetű, szabályos alakú, látványos tövisdíszű kaktusz. Élénksárga, narancssárga, narancsvörös vagy vörös virágai aránylag nagyok. Magvai nagyon aprók.
Hazájukban vulkanikus eredetű, mészmentes talajokon élnek.
A 3–4 éves magoncok fordulnak termőre; az idősebb példányok különösen gazdagon virágoznak. A fejlődési időszakban fény-, meleg- és páraigényes, tehát a Kárpát-medencében nevelt példányokat nyáron célszerű üveg alatt tartani. A tűző napot rosszul tűri, ezért a déli órákban célszerű kissé árnyékolni.
Magvait nem szabad földdel takarni. A kis magoncok eleinte nagyon lassan fejlődnek.
A fajok többsége kiválóan sarjad, majd telepesen nő; a sarjakról jól szaporítható.