Ebben a cikkben elmélyülünk a Csaplár János lenyűgöző világában. Feltárjuk eredetüket, társadalmi hozzájárulásukat és a populáris kultúrára gyakorolt hatásukat. Részletesen megismerjük eredményeit és kihívásait, valamint az őt körülvevő aktuális trendeket. A Csaplár János már régóta érdeklődés és vita tárgya, és ezeken az oldalakon igyekszünk rávilágítani annak fontosságára és relevanciájára különböző területeken. A Csaplár János megjelenésétől egészen fejlődéséig kitörölhetetlen nyomot hagyott a modern világban, és hatása továbbra is gondolkodásra és elemzésre ad okot.
| Csaplár János | |
| Született | 1878. február 23. Bakabánya |
| Elhunyt | 1920. augusztus 3. (42 évesen) Veszprém |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | tanító, iskolaigazgató |
Csaplár János (Bakabánya, 1878. február 23. – Veszprém, 1920. augusztus 3.) tanító, iskolaigazgató, kommunista pártmunkás.
Csaplár József és Godor Márta fia, vallása római katolikus. Tanítói oklevelet szerzett Győrben, és 1890-től tanítóként dolgozott Devecserben. Az első világháború idején besorozták, azonban tüdősérülés miatt leszerelt. Az őszirózsás forradalom idején a földosztás mellett kampányolt. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt kinevezik a devecseri iskola igazgatójának.[1] 1919. május 5-én, a devecseri ellenforradalmárok fogságába került, de rövid időn belül kiszabadították. Szamuely László segédeként, a forradalmi törvényszék vádbiztosa lett Devecserben. A rögtönítélő bíróság tagjaként, Csaplár ítélte halálra Baják István tartalékos hadnagyot és Ferenczi Lajos szakaszvezetőt, valamint Krassovszky Gyula tanárt.[2] A proletárdiktatúra bukása után bujkálni kényszerült, azonban felismerték és elfogták. A Budapesti Királyi Büntető Törvényszék Csaplárt halálra ítélte és 1920. augusztus 3-án kivégezték.[3] Felesége Dióssy Margit volt.