Csallány Gábor

Ebben a cikkben a Csallány Gábor témáját átfogó és részletes szemszögből vizsgáljuk meg. Különböző oldalait elemezzük, történelmi eredetétől a mai relevanciáig mindenre kitérve. Emellett megvizsgáljuk a Csallány Gábor körül létező különféle véleményeket és megközelítéseket, valamint annak a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatását. A cikkben végig elmélyülünk a jelentésében, következményeiben és az emberek életében betöltött szerepében. A teljes és gazdagító jövőkép felkínálása érdekében mély és átgondolt elemzésbe merülünk, amelyet megbízható források és a terület szakértői támogatnak.

Csallány Gábor
Tokácsli Lajos festménye (1991)
Tokácsli Lajos festménye (1991)
Született1871. május 10.
Tamási
Elhunyt1945. január 31. (73 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiCsallány Dezső
Foglalkozásarégész, muzeológus, múzeumigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallány Gábor témájú médiaállományokat.

Csallány Gábor (Tamási, 1871. május 10. – Budapest, 1945. január 31.) magyar régész, múzeumalapító igazgató.

Életpályája

Apja Csallány Lajos vasúti ellenőr, anyja Lehner Juliána háztartásbeli, felesége Csergő Kornélia. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait a monarchia váltakozó helyszínein folytatja, nyilván, ahogyan a családfenntartó munkahelyei változtak. Budapest, Bátaszék, Zágráb, Fiume, majd újra Budapest. Érettségi után Budapesten műszaki és elektrotechnikai tanfolyamot végez 1889-ben, majd elvégzi a Magyar Nemzeti Múzeumban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett első archeológiai és numizmatikai tanfolyamot és a néprajzi tanfolyamot is.[1] 1890-től mint műszaki asszisztens az Adriai Tengerhajózási Társulat Matlekovics nevű hajóján féléves tengeri utat tett meg Dél-Amerikában. Egy évtizedig (1893–1903) Szentesen a Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat napidíjas műszaki telefonfelügyelője, közben (1900-1901-ben) szerkesztette a Szentes c. lapot. 1903-1926-ban a szentesi Csongrád vármegyei Közkórház gondnoka.

Munkássága

Kvasz Andrással és II. sz. repülőgépével
A pilótafülkében

Hivatásszerűen 1926-tól lépett be a muzeológus szakmába, közpénzen addig nem alkalmaztak múzeumigazgatót Szentesen, holott valójában múzeumalapítónak és igazgatónak tekintették 1897 óta. Az 1895-ben létesített Szentes-kunszentmártoni kövesút mentén értékes régészeti leleteket mentett meg, s itt és a Kökényzugban értékes Árpád-kori sírokat tárt fel. A Magyar Nemzeti Múzeumból Hampel József Csallány Gábort bízta meg azzal, hogy a Nemzeti Múzeum képviseletében foglalkozzon Szentes és vidéke régészeti leleteinek megmentésével. Már 1895-től megjelentek szakmai és közéleti cikkei. 1897-ben Szentesen az általa feltárt szarmata, gepida, avar sírleletekben gazdag gyűjteményével megalapozta a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat és Múzeum[2] működését.

Csallány Gábor érdeme elsősorban, hogy mind mennyiségileg, mind minőségileg egy hatalmas leletegyüttest hozott létre, 1913-ban a múzeum céljára megkapott ligeti neoklasszicista épületbe beköltöztek 12 ezer régészeti, 11 ezer numizmatikai, 5 ezer néprajzi, természettudományi és képzőművészeti tárggyal és egy négyezer kötetes könyvtárral. A II. világháborúig 125 ezer darab[3] muzeális tárgyat gyűjtött be munkatársaival, köztük Zalotay Elemérrel.[4] A Csongrád Vármegyei Múzeum alapító igazgatója 1926-1938-ban, majd 1935-1945-ben megbízott igazgatója. A múzeumot, (vagy például a Közkórházat is) előszeretettel adta át Szentes város vezetése megyei kezelésbe a kiadások miatt, így alakult ki az a helyzet, hogy akit a szentesi múzeum, később Koszta József Múzeum alapítójaként, majd igazgatójaként tisztelünk, valójában Csongrád vármegye alkalmazottja volt. Ez azonban csak formális kérdés, hiszen 1883-1950-ben Szentes volt a megyeszékhely.

Csallány Gábor a szentesi múzeumot alapította meg és teremtette meg annak hagyományait. Sok saját szülöttje nem tett annyit Szentes kulturális felemelkedésért, mint éppen a nem szentesi születésű, de Szentesen élő és alkotó régész és múzeumalapító. Annyira szerelmese volt Csallány a régészetnek, hogy egyik fiából Csallány Dezsőből is jeles régész lett, holott édesapja eredetileg jogásznak taníttatta.

Budapesten érte a halál, de Szentesen, a Kálvária temetőben[5] helyezték örök nyugalomra.

Szakmai írásaiból

  • Az őskor régészeti szempontból és különösebb tekintettel Szentes és környékére (1899)[6]
  • Attila székhelye és sirja Szentes határában – Dónáton : történeti följegyzések és ásatásai nyomán (1900)[7]
  • Az ember származása és őshitvilága (1926)[8]
  • Avarkori és IX-XIII. századi magyar leletek a szentesi múzeumban (1934)[9]
  • Geschichtsdarstellungen auf Gefässen der Theisskultur (1939)[10]

Társasági tagság

Emlékezete

Csallány Gábor régész, múzeumigazgató emléktáblája
  • Csallány Gábor tiszteletére megalakult a Csallány Gábor Múzeumbaráti Kör 1970[11]-ben, ezen baráti kör a múzeumalapító igazgató születésének 100. évfordulója alkalmából, 1971 májusában emléktáblát helyezett el a Koszta József Múzeum épület nyugati rizalitjának falán.[12][13]
  • A szentesi Széchenyi-liget Kurca-parti sétánya Csallány Gábor nevét viseli[14]
  • Csallány Gábor portréfestménye (olaj) a múzeumban található, Tokácsli Lajos szentesi festő alkotása
  • Csallány Gábor sírja Szentesen, a Kálvária temetőben. A hamvakat a múzeumalapító nevét viselő Múzeumbaráti Kör első ténykedéseként hozatta haza Budapestről.

Jegyzetek

  1. ↑ MKOF által szervezett tanfolyamok segítettek Tömörkény Istvánnak, Móra Ferencnek is eligazodni a régészeti szakterületen
  2. ↑ "Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat" néven is szerepel éppen Csallánytól idézett 1899-es kiadványban
  3. ↑ Rózsa Gábor: A szentesi Koszta József Múzeum. In: A hagyomány szolgálatában i. m. 203-211. o.
  4. ↑ Eredeti vezetékneve: Schupiter
  5. ↑ Csallány Gábor sírja a Kálvária temetőben: Első keresztút bal oldal-1-80; lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 30. o. ISBN 978-963-06-5260-5
  6. ↑ Szentes, Csongrádmegyei Történeti és Régészeti Társulat. 33 o.
  7. ↑ Szentes, Vajda Bálint, 1900. 58 o.
  8. ↑ Szentes, Szentesi Újságüzem. 44. o. (Ser. Haladás ; 3.)
  9. ↑ Szeged, Városi Nyomda, 1934. 32 o. ill. (Ser. Csongrádmegyei Könyvtár ; 9.)
  10. ↑ Berlin, Walter de Gruyter. Klny. Germania 2 o. 1 t. ill.
  11. ↑ Labádi Lajos: A múzeumalapító. Hatvan éve hunyt el Csallány Gábor. = Szentesi Élet, 2005. február 4. ; A baráti kör elnökségének egyik tagja volt 1970-1977 közt Gilicze László református lelkész.
  12. ↑ *Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, kiad. a Csongrád Megyei Önkormányzat, 2000. 757, ISBN 9637193286 Csallány emléktábláról ld. 667. o.
  13. ↑ Csallány Gábor emléktáblája a Koszta József Múzeum ligeti épületén - Lantos Imre: Szentes kincsei
  14. ↑ A Csallány Gábor part a Google térképén

Források