Napjainkban a Csányi Árpád olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. Akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a különböző ágazatokra gyakorolt hatása miatt, a Csányi Árpád napjainkban jelentős jelentőségre tett szert. A Csányi Árpád eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig szakértők és rajongók tanulmányozásának, vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Csányi Árpád-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak fontosságát, következményeit és relevanciáját a mai társadalomban.
Csányi Árpád | |
![]() | |
Született | 1929. november 23. Medgyesegyháza |
Elhunyt | 2011. február 25. (81 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Iparművészeti Főiskola (–1954) |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csányi Árpád témájú médiaállományokat. | |
Csányi Árpád (Medgyesegyháza, 1929. november 23. – Budapest, 2011. február 25.) Jászai Mari-díjas díszlettervező, iparművész, érdemes és kiváló művész.
1954-ig Oláh Gusztáv tanítványaként a Magyar Iparművészeti Főiskola növendéke volt. Jászai Mari-díjban 1976-ban részesült. 1978-ban megkapta az érdemes művész, 1986-ban a kiváló művész címet. 1954-1956-ban a Fővárosi Operettszínháznál, 1965-68-ban a debreceni Csokonai Színháznál dolgozott. 1968-tól nyugdíjba vonulásáig a Nemzeti Színház tagja. Magyarország szinte mindegyik színházának tervezett díszleteket, külföldön is működött.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 434.[2]