Ma a Coenraad Jacob Temminck továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma a világon. A Coenraad Jacob Temminck hatása a mindennapi élet számos aspektusában érezhető, a populáris kultúrára gyakorolt hatásától egészen konkrétabb területeken, például a technológia vagy a környezetvédelemig. Ahogy elmélyülünk a Coenraad Jacob Temminck világában, ráébredünk a hatókörének szélesre és összetettségére, valamint az ezzel kapcsolatos megközelítések és vélemények sokféleségére. Ebben a cikkben a Coenraad Jacob Temminck különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai társadalomban, azzal a szándékkal, hogy megvilágítsuk ezt az izgalmas és sokrétű témát.
Coenraad Jacob Temminck | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1778. március 31. Amszterdam |
Elhunyt | 1858. január 30. (79 évesen) Lisse |
Sírhely | Begraafplaats Groenesteeg |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | holland |
Szülei | Alyda van Stamhorst Jacob Temminck |
Pályafutása | |
Szakterület | zoológia |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Coenraad Jacob Temminck témájú médiaállományokat. |
Coenraad Jacob Temminck (Amszterdam, 1778. március 31. - Lisse, 1858. január 30.) holland arisztokrata és zoológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Temminck”.
Temminck 1820-tól haláláig a leideni Országos Természetrajzi Múzeum első igazgatója volt. 1815-ben kiadott műve, a Manuel d'ornithologie, ou Tableau systematique des oiseaux qui se trouvent en Europe (1815) sokáig az európai madarakról írt egyetlen összefoglaló munka volt. Apjától, aki a Holland Kelet-indiai Társaság kincstárnoka volt, nagy madárgyűjteményt örökölt.
Temminck a szerzője a Histoire naturelle générale des Pigeons et des Gallinacées (1813-1817), Nouveau Recueil de Planches coloriées d'Oiseaux (1820-1839) műveknek, és részt vett Philipp Franz von Siebold Fauna japonica (1844-1850) című műve emlősökről szóló fejezeteinek megírásában.
A 19. században nagyon sok állatfajt Temminckről neveztek el. Ezek közül sok még ma is használatos: