Ez a cikk a Claude Lévi-Strauss témával foglalkozik, amely jelenleg nagy érdeklődést váltott ki. A Claude Lévi-Strauss egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, mivel relevanciája és hatása különböző területeken van. Ezen a vonalon a Claude Lévi-Strauss jelentőségét, valamint annak következményeit és lehetséges megoldásait alaposan megvizsgáljuk. Hasonlóképpen, különböző megközelítések és perspektívák kerülnek bemutatásra, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy jobban megértse a Claude Lévi-Strauss nagyságát és a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását.
Claude Lévi-Strauss | |
![]() | |
2005-ben | |
Született | Gustave Claude Levi-Strauss[1] 1908. november 28.[2][3][4][5][6] Brüsszel[7][1] |
Elhunyt | 2009. október 30. (100 évesen)[8][2][3][5][6] Párizs 16. kerülete[9][1] |
Állampolgársága | |
Házastársa |
|
Szülei | Emma Lévi-Strauss Raymond Lévi-Strauss |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | seat 29 of the Académie française (1973. május 24. – 2009. október 30.) |
Iskolái | Párizsi Egyetem jogi kara |
Kitüntetései | Lista
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Lignerolles |
![]() | |
Claude Lévi-Strauss aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Lévi-Strauss témájú médiaállományokat. | |
Claude Lévi-Strauss (Brüsszel, 1908. november 28. – Párizs, 2009. október 30.) belgiumi születésű francia szociológus, etnológus és antropológus, a strukturalista mozgalom fő teoretikusa és a strukturális antropológia irányzatának megteremtője.
Brüsszelben született, egy francia-zsidó család gyermekeként.[19] Párizsban filozófiát és jogot hallgatott. Marcel Mauss hatására ekkor kezdett el az etnológia és az antropológia iránt érdeklődni. 1935-től a São Pauló-i egyetemen a szociológia professzora volt, s közben jelentős terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok között. 1942-től New Yorkban, 1945-től az 1990-es évek elejéig Párizsban tanított vallásetnológiát, vallásantropológiát és szociológiát, miközben a francia strukturalista mozgalom elismert, az irányzat módszertanát általános igénnyel is megfogalmazó vezéralakja lett. 1972-től a Francia Akadémia tagja.
Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népek, az írás előtti kultúrák világában. Első lépésben, brazíliai anyaga alapján a rokonsági struktúrák által tagolt archaikus társadalom nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait vélve felfedezni azok szerkezetében. Ebből építette fel a vad gondolkodás (la pensée sauvage) fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára, valamint az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.
Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában tárta az olvasók elé, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan „ősvallás” kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak nyelvtani interpretációja sajátos, logikán kívüli kapcsolatban van egymással.