Cissy van Marxveldt

Ebben a cikkben a Cissy van Marxveldt érdekes világát fogjuk felfedezni, amely ma nagyon fontos téma. A Cissy van Marxveldt olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, hiszen hatása a mindennapi élet több területére is kiterjed. Az egészségügyre gyakorolt ​​hatásától a politikára és a kultúrára gyakorolt ​​hatásáig a Cissy van Marxveldt vitát váltott ki, amelyben a különböző nézetek és vélemények találkoznak. Ebben a cikkben elemezzük a Cissy van Marxveldt legfontosabb szempontjait, valamint következményeit és lehetséges kihívásait a jövőre nézve.

Cissy van Marxveldt
SzületettSetske de Haan
1889. november 24.[1][2][3][4][5]
Oranjewoud
Elhunyt1948. október 31. (58 évesen)[1][2][6][3][4]
Bussum[1]
ÁlneveCissy van Marxveldt
Állampolgárságaholland[3]
HázastársaLeon Beek
Foglalkozása
SírhelyeZorgvlied
A Wikimédia Commons tartalmaz Cissy van Marxveldt témájú médiaállományokat.

Setske de Haan, írói nevén Cissy van Marxveldt (Oranjewoud, 1889. november 24. – Bussum, 1948. október 31.) holland írónő.

Életrajz

Egy iskolaigazgató lányaként született. 15 éves korában publikált először a Nieuwsblad van Friesland című lapban. Az érettségijére vakbélgyulladása miatt nem tudott elmenni. 1908-ban szülői engedéllyel külföldre mehetett, az angliai Conventry-ban egy háziorvosnál volt gyermekfelügyelő, akkor kapta a Cissy nevet. Egy ideig Bathban tanult egy bentlakásos iskolában, majd 1910 körül Amszterdamba költözött, ahol gyors- és gépírásból szerzett oklevelet. 1914-ben ismerte meg a nála négy évvel fiatalabb Leo Beek hadnagyot, akivel 1916. március 2-án házasságot kötött. 1916. december 15-én született meg első fiuk, Ynze, majd 1920. június 27-én Leo.

1915-től a Panoramában publikált „Ans Woud”, „Betty Bierema” és „Cissy/Sissy van Marxveldt” név alatt. 1917-ben jelent meg első könyve Game and set! címmel, majd a következő évben a Het hoogfatsoen van Herr Feuer, amit amszterdami német főnöke ihletett. Harminchét éves korában agyvérzést kapott, amelynek következében jobb oldala lebénult. Ekkor bal kezével folytatta az írást. 1944-ben Bussum be költözték, majd még ebben az évben férjét, aki az ellenállásnál működött, letartóztatták és kivégezték. A második világháború után egészségi állapota folyamatosan romlott, majd 1948-ban elhunyt. Sírja Amszterdamban található, a Zorgvlied temetőben.

Anne Frank a Joop ter Heul-sorozatban szereplő Kitty Franckenről nevezte el naplóját Kittynek.[7]

Könyvei

  • Game - and set! (1917) (1923-ban Vriendinnen, 1950-ben Op eigen benen címmel adták ki)
  • Het hoogfatsoen van Herr Feuer: herinneringen aan mijn Duitschen kantoortijd (1917)
  • De H.B.S. tijd van Joop ter Heul (1919)
  • Joop ter Heuls problemen (1921)
  • Caprices (1922)
  • De Kingfordschool (1922)
  • Joop van Dil-ter Heul (1923)
  • Het nieuwe begin (1924)
  • Rekel (1924)
  • De Stormers (1925) (1940 után Burgemeesters tweeling címmel jelent meg)
  • Joop en haar jongen (1925)
  • Kwikzilver (1926)
  • Een zomerzotheid (1927)
  • De Arcadia: een genoeglijke reis naar Spitsbergen (1928)
  • De louteringkuur (1928)
  • Herinneringen: verzamelde schetsen (1928)
  • Marijke (1929)
  • Confetti (1930)
  • Puck van Holten (1931)
  • De toekomst van Marijke (1932)
  • Hazehart (1932)
  • Marijkes bestemming (1934)
  • De enige weg (1935)
  • Pim 'de stoetel' (1937)
  • Als het wintert... (1939)
  • De dochter van Joop ter Heul (1946)
  • Ook zij maakte het mee (1946)
  • De blokkendoos (1950) (posztumusz kiadás)
  • Mensen uit een klein dorp (1950) (posztumusz kiadás)

Emléke

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  2. ↑ a b Setske de Haan. Holland Életrajzi Portál
  3. ↑ a b c http://web.archive.org/web/20170323090323/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/cissy-van-marxveldt
  4. ↑ a b FemBio database (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
  6. ↑ http://web.archive.org/web/20170324043412/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/setske-de-haan
  7. ↑ Rosenberg, Jennifer. „5 Things You Don't Know about Anne Frank and Her Diary”, About.com . (Hozzáférés: 2014. április 27.) 

Források