Christopher Jacob Boström

Mai cikkünkben a Christopher Jacob Boström lenyűgöző világába fogunk beleásni. Függetlenül attól, hogy a Christopher Jacob Boström ismert személy, aktuális téma, fontos dátum a történelemben vagy bármi más, mindig kíváncsiságot és vitát váltott ki. Ebből az alkalomból elmerülünk az életében, a társadalomra gyakorolt ​​hatásában, a jelenlegi kontextusban betöltött relevanciájában és mindenben, ami a Christopher Jacob Boström-et körülveszi. Készüljön fel, hogy meglepő szempontokat, érdekes tényeket és különböző véleményeket fedezzen fel a Christopher Jacob Boström-ről. Ez a cikk kétségtelenül teljes és gazdagító perspektívát ad ehhez az izgalmas témához.

Christopher Jacob Boström
C. J. Hällström festménye (1892)
C. J. Hällström festménye (1892)
Született1797. január 1.[1][2][3][4]
Piteå city Parish[1][3]
Elhunyt1866. március 22. (69 évesen)[1][2][5][4]
Uppsala Cathedral Assembly[1][5]
Állampolgárságasvéd[6]
Foglalkozása
IskoláiUppsalai Egyetem
KitüntetéseiKnight Officer of the Order of the Polar Star (1853)[5][1]
SírhelyeUppsalai régi temető (1866–, Kvarter: 19 Gravplats: 0995)[1][7][8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Christopher Jacob Boström témájú médiaállományokat.

Christopher Jacob Boström (Piteå, Norrbotten megye, 1797. január 1. – Uppsala, 1866. március 22.) svéd bölcsész, filozófus, Erik Gustaf Boström politikus nagybátyja.

Élete

Christopher Boström hajóács (1760–1829) és Elisabet Hortling (1768–1838) fia. Az Uppsalai Egyetemen tanult, és ugyanott 1827-ben magántanár lett. 1833-ban a királyi hercegek nevelője, 1838-ban rendkívüli tanár, 1843-ban rendes tanár lett. 1863-ban nyugalomba vonult. Egy filozófiai iskola megalapítója. Keveset írt, de annál nagyobb hatást tett élőszóval mint tanár, valamint a vele való személyes érintkezés révén. 1859-ben kiadta A filozófiai államtan alapvonalai c. munkáját. Közreműködésével jelent meg a svéd biográfiai lexikonban terjedelmes cikk és külön is a Ch. d. Boström és filozofiája, 1859-ben. Rendszere, melyet maga racionális realizmusnak nevezett, a svéd egyetemeken még a 19. század végén is uralkodott.[9]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e f 521, 2017. március 11., Issue 05 (1925), 17999
  2. ↑ a b Store norske leksikon (norvég (bokmål) nyelven). Great Norwegian Encyclopedia
  3. ↑ a b Piteå stadsförsamlings kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/HLA/1010155/C/1 (1703-1806), bildid: C0035091_00188, sida 174. Swedish church birth records . (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  4. ↑ a b CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b c Uppsala domkyrkoförsamlings kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/ULA/11632/F/6 (1862-1873), bildid: 80002755_00085. egyházi halotti anyakönyv . (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ LIBRIS. Svéd Nemzeti Könyvtár, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  7. ↑ https://www.svenskagravar.se/gravsatt/d2071851-8a05-4016-bdc5-28162d96b238. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
  8. ↑ https://kulturpersoner.uppsalakyrkogardar.se/cristopher-jacob-bostrom. Svéd Egyház. (Hozzáférés: 2020. szeptember 19.)
  9. ↑ E rendszer vázlatára nézve Ueberweg, Grundriss der Geschichte der Phil. című munka 536. lap; Mätzner, Phil. Monatshefte (1869).

Források