Christoph Ludwig Agricola

Ebben a cikkben a Christoph Ludwig Agricola lenyűgöző életét tárjuk fel, amelynek öröksége kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Szerény kezdeteitől a legjelentősebb eredményeiig a Christoph Ludwig Agricola számtalan ember inspirációjának forrása volt szerte a világon. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk azokat a kulcsfontosságú pillanatokat, amelyek meghatározták a Christoph Ludwig Agricola életét, és azt, hogy ezek hatása ma is visszhangzik. A _var2-vel kapcsolatos hozzájárulásaitól a _var3-ra gyakorolt ​​hatásáig ez a cikk a Christoph Ludwig Agricola fontosságára és relevanciájára próbál rávilágítani a mai világban. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy felfedezze a Christoph Ludwig Agricola valódi lényegét és helyét a történelemben.

Christoph Ludwig Agricola
Született1665. november 5.
Regensburg
Meghalt1724. augusztus 8.
Regensburg (58 évesen)
Nemzetiségenémet
Stílusatájképfestészet
Aki hatott ráNicolas Poussin
Claude Lorrain
Aki(k)re hatottChristian Hilfgott Brand
A Wikimédia Commons tartalmaz Christoph Ludwig Agricola témájú médiaállományokat.
Folyóparton vízesésésnél (olajfestmény)
Folyóparti tájkép átutazókkal (tempera papíron)

Christoph Ludwig Agricola (Regensburg, 1665. november 5. – Regensburg, 1724. augusztus 8.) német barokk tájképfestő és rézkarcoló.

Életútja

Festészetére Nicolas Poussin és Claude Lorrain festészete volt nagy hatással. „Heroikus” tájképeket festett, amelyek a kortársak körében nagy népszerűségnek örvendtek, számos fiatal festő őt utánozta. Tájképei igen változatosak voltak, hiszen a festő sokat utazott, többek közt járt Angliában, Hollandiában, Franciaországban, Itáliában, s hosszabb ideig Nápolyban tartózkodott. Számos magángyűjtő és múzeum vásárolta műveit Európa városaiban (Bécs, Drezda, Kassel, Firenze, Nápoly, Bologna, Torino stb.). Olajfestményeinek színei az idők folyamán a Munkácsy Mihály festményein is ismert festéstechnikai[1] okok miatt megsötétedtek.

Tanítványai közül Christian Hilfgott Brand (1694-1756) Bécsben tett szert hírnévre, mint tájképfestő.

Képeiből

  • Önarckép ecsettel és palettával (Brunswick Múzeum)
  • Portré testvéréről (Bernhard Vogel)
  • Diána és Actaeon (rézkarc)
  • Szatír a Nimfák a kanapéján (rézkarc)
  • Tájkép a folyópartról és a házakról (rézkarc)[2]

Jegyzetek

  1. ↑ E festéstechnikai téma kifejtését lásd a Munkácsy Mihályról szóló szócikkben.
  2. ↑ Képlista a német wikipedia megfelelő szócikke nyomán.

Források

  • Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Christoph Ludwig Agricola szócikkét lásd 14. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.