Carla Bley

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Carla Bley hatását modern társadalmunkra. A Carla Bley megjelenése óta felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét, vitákat, vitákat és végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket generálva. Elmélyedünk történetében, elemezzük relevanciáját a jelenlegi kontextusban, és megvitatjuk a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket. Kétségtelen, hogy a Carla Bley mély nyomot hagyott életünkben, és hatásának megértése elengedhetetlen a körülöttünk lévő világ megértéséhez. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Carla Bley-ről tudnia kell.

Carla Bley
Életrajzi adatok
Születési névLovella May Borg
Született1936. május 11.[1][2]
Oakland
Elhunyt2023. október 17. (87 évesen)[3][4]
Willow
Házastársa
  • Paul Bley (1957–1964)
  • Michael Mantler (1965–1991)
  • Steve Swallow
GyermekeiKaren Mantler
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Híres dalTalking Heart
Hangszer
Díjak
  • Guggenheim-ösztöndíj (1972)
  • National Endowment for the Arts
Tevékenység
KiadókECM Records
Carla Bley weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Carla Bley témájú médiaállományokat.

Carla Bley (Oakland, 1936. május 11. – Willow, 2023. október 17.) amerikai dzsesszzongorista, orgonista, szaxofonos, zeneszerző, zenekarvezető.

Pályakép

A zene alapfogalmait egyházi zenész apjától tanulta meg. Azután már az ismereteket többnyire maga sajátította el. 1955 után New Yorkba költözött, ahol cigarettaárus lányként kezdte a Birdland nevű dzsesszklubban. Jó zenéket hallott és fontos emberekkel találkozott. Alkalmilag zongorázott.

Hozzáment Paul Bley zongoristához és zenét szerzett George Russell és Jimmy Giuffre számára is. 1964-ben második férjével, a trombitás Michael Mantlerrel létrehozta a Jazz Composer's Guild Orchestra nevű együttesét, amelyet egy évvel később egyszerűen a Jazz zeneszerző zenekarának hívtak. Két évvel később pedig a Jazz Composer's Orchestra nonprofit szervezetet. 1967-ben megjelentette első saját lemezét (Genuine Tong Funeral). A nagy sikert 1971-es operája, az Escalator Over The Hill hozta meg.

Huszonhat albuma jelent meg, főleg saját kompozícióival.

Lemezek

  • 1974: Tropic Appetites
  • 1977: Dinner Music
  • 1978: European Tour 1977
  • 1979: Musique Mecanique
  • 1981: Social Studies
  • 1982: Live!
  • 1983: Mortelle Randonnée (Mercury) – Soundtrack
  • 1984: I Hate to Sing
  • 1984: Heavy Heart
  • 1985: Night-Glo with Steve Swallow
  • 1987: Sextet
  • 1988: Duets with Steve Swallow
  • 1989: Fleur Carnivore
  • 1991: The Very Big Carla Bley Band
  • 1992: Go Together with Steve Swallow
  • 1993: Big Band Theory
  • 1994: Songs with Legs with Andy Sheppard and Steve Swallow
  • 1996: The Carla Bley Big Band Goes to Church
  • 1998: Fancy Chamber Music
  • 1999: Are We There Yet? with Steve Swallow
  • 2000: 4 x 4
  • 2003: Looking for America
  • 2004: The Lost Chords
  • 2007: The Lost Chords find Paolo Fresu
  • 2008: Appearing Nightly
  • 2009: Carla's Christmas Carols
  • 2013: Trios (ECM) with Andy Sheppard and Steve Swallow
  • 2015: Andando el Tiempo (ECM) with Andy Sheppard and Steve Swallow
  • 2020: Life Goes On (ECM) with Andy Sheppard and Steve Swallow

Díjak

  • 1972: Guggenheim Fellowship for music composition
  • 2009: German Jazz Trophy „A Life for Jazz”
  • 2015: National Endowment for the Arts
  • 2016: Andando el Tiempo: Favorite Jazz Albums (allmusic.com)

Jegyzetek

  1. ↑ Encyclopedia of Jazz Musicians: Bley, Carla (Lovella May Borg). .
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  3. ↑ La compositrice et jazzwoman Carla Bley est décédée (francia nyelven). Radio France. (Hozzáférés: 2023. október 17.)
  4. ↑ Carla Bley, Jazz Composer, Arranger and Provocateur, Dies at 87 (angol nyelven). The New York Times. (Hozzáférés: 2023. október 17.)

Források