Canela (Brazília)

A mai világban a Canela (Brazília) soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a társadalomra, akár az üzleti környezetre gyakorolt ​​befolyása, akár az emberek mindennapi életében betöltött jelentősége miatt, a Canela (Brazília) állandó vita és vita tárgyává vált. A Canela (Brazília) eredetétől a mai fejlődéséig különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Canela (Brazília)-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a mindennapi életben betöltött következményeitől a globális szintű hatásig. Részletes és mélyreható áttekintésen keresztül igyekszünk jobban megérteni, hogy a Canela (Brazília) milyen szerepet játszik modern világunkban, és hogyan vált valóságunk szerves részévé.

Canela
Canela címere
Canela címere		 Canela zászlaja
Canela zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
ÁllamRio Grande do Sul
MezorégióMetropolitana de Porto Alegre
MikrorégióGramado-Canela
Alapítás éve1944
PolgármesterConstantino Orsolin
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség48 946 fő (2022)[1]
Tszf. magasság837 m
Terület254,579 km²
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 29° 21′ 57″, ny. h. 50° 48′ 57″29.365833°S 50.815833°WKoordináták: d. sz. 29° 21′ 57″, ny. h. 50° 48′ 57″29.365833°S 50.815833°W
Canela weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Canela témájú médiaállományokat.

Canela egy község (município) Brazília Rio Grande do Sul államában, a Gaúcho-hegység úgynevezett Hortenzia-vidékén (Região das Hortênsias). A szomszédos Gramadoval együtt népszerű turisztikai célpont és üdülőhely. Területén számos természeti látványosság van, például a Caracol-vízesés, az ország második leglátogatottabb vízesése.

Története

Nevének jelentése fahéj, és az itt elhelyezkedő dél-amerikai fahéjfa (Cinnamomum stenophyllum) példányról kapta nevét, amelyet tájékozódási és találkozópontként használtak a kupecek és kereskedők (ez a fa ma is létezik a városközpontban). A hely első birtokosa Joaquim da Silva Esteves volt, aki 1821-ben a portugál koronától kapta meg az úgynevezett Campestre Canella területét.[2] A területet korábban kaingang indiánok lakták, azonban a 18–19. században a brazil kormány parancsára elüldözték vagy megölték őket, hogy előkészítsék a helyet a fehér európai gyarmatosítóknak.[3]

Canela alapítójának João Ferreira Corrêa da Silva ezredes tekinthető, aki 1913-tól kezdődően fűrészmalmokat, utakat, vasutat építtetett. Megalakult az erdőkitermeléssel foglalkozó Companhia Florestal Riograndense, melynek első igazgatója Helmut Schmitt volt. A Canela–Taquara vasút 1924-ben készült el. 1926-ban Canelát Taquara község kerületének nyilvánították; 1944-ben függetlenedett, és 1945-ben községgé alakult; első polgármestere Nelson Schneider volt.[2][4] A bevándorlók nagy részét németek alkották, és a község ma is őrzi német jellegét és kultúráját.[5]

Leírása

A község a Gaúcho-hegység lejtőin helyezkedik el, 124 kilométerre Porto Alegretől. A város tengerszint feletti magassága 837 méter; ennek és az Egyenlítőtől való távolságának köszönhetően éghajlata mérsékelt óceáni, négy évszakkal és sok csapadékkal, télen havazással. Természeti szépségeinek, turisztikai látványosságainak, gasztronómiájának köszönhetően igen népszerű üdülőhely, akárcsak a szomszédos Gramado. Területe magába foglalja a Caracol Állami Parkot (Parque Estadual do Caracol), ahol megtekinthető a Caracol-vízesés.[2][6] Maga a város egyik látványossága a Lourdes-i Szűz Máriának szentelt gótikus stílusú katolikus templom.[7]

A községen áthalad a Rota Romântica,[8] a túlnyomórészt német jellegű községeket összekötő tematikus turistaút.

Képek

  • Az 1910-es években épült ház
    Az 1910-es években épült ház
  • Augusztusi havazás
    Augusztusi havazás
  • Vidéki táj a községben
    Vidéki táj a községben
  • A Ferradura-kanyon
    A Ferradura-kanyon
  • A Caracol-vízesés
    A Caracol-vízesés

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.ibge.gov.br/estatisticas/sociais/populacao/22827-censo-demografico-2022.html?edicao=37225. (Hozzáférés: 2023. október 24.)
  2. ↑ a b c Canela. canela.rs.gov.br. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  3. ↑ Bueno, Eduardo. Brasil: uma história. São Paulo: Ática, 267. o. (2003). ISBN 9788580446494 
  4. ↑ História. IBGE. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  5. ↑ O Patrimônio de Imigração Alemã na Rota Romântica. Universidade de Caxias do Sul. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  6. ↑ Some Facts and Figures about Brazil and Rio Grande do Sul. Universidade Federal de Santa Maria. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  7. ↑ Catedral de Pedra. canela.com.br. . (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  8. ↑ Canela. Rota Romântica. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)

További információk