Ez a dokumentum a Burmai hadjárat témáját különböző nézőpontokból tárgyalja azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről az érdeklődésre számot tartó témáról. Ennek történeti vonatkozásait, jelenlegi vonatkozásait, valamint a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket elemzik. A multidiszciplináris megközelítés révén feltárjuk azokat a különböző szögeket, amelyekből a Burmai hadjárat hatással volt vagy hatással lehet különböző kontextusokra. Hasonlóképpen, különböző szakértői véleményeket ismertetnek, és kritikai elmélkedést kínálnak azokról a következményekről és kihívásokról, amelyeket a Burmai hadjárat jelent a társadalom egészére nézve. Ennek a cikknek az a célja, hogy hozzájáruljon a Burmai hadjárat elemzéséhez és megalapozott vitájához, olyan elemeket biztosítva, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos megértést és párbeszédet.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
A burmai hadjárat | |||
![]() | |||
A Brit Királyi Légierő repülőgépei hidakat bombáznak a Burma-Sziám vasútvonalon. | |||
Konfliktus | Csendes-óceáni hadszíntér a második világháborúban | ||
Időpont | 1942. január – 1945. július | ||
Helyszín | Burma (ma Mianmar) | ||
Eredmény | szövetséges győzelem | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
| |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz A burmai hadjárat témájú médiaállományokat. |
A burmai hadjárat a második világháború délkelet-ázsiai hadszínterén folyt Burma területén, elsősorban a brit Nemzetközösség, Kína és az USA alakulatai alkotta szövetséges csapatok és a Japán Birodalom megszálló csapatainak összecsapás-sorozata, amely 1942 januárja és 1945 júliusa között folyt. A japán csapatokat erősítette még Sziám hadereje, a Burmai Nemzeti Hadsereg és az Indiai Nemzeti Hadsereg (Azad Hind), utóbbit főként a német Abwehr agitálta a britek ellen. A brit Nemzetközösség soraiban az Egyesült Királyság csapatain kívül szerepelt még afrikai gyarmatainak egyes alakulatai, valamint Brit India csapatai is.
A hadjáratnak több sajátossága volt. A térség geográfiai jellemzőinek köszönhetően a harcoló alakulatoknak fel kellett készülniük a tagolt, szabdalt, dzsungelszerű terepszakaszok leküzdéséhez szükséges felszerelések kialakítására (kötelek, bozótvágók, hídépítő eszközök), műszaki eszközök helyi készítésére, illetve az ilyen területen való eredményes harc megvívására. Különös gondot kellett fordítaniuk a sebesültek helyszíni ellátására, illetve azok frontvonalról való elszállítására. Az utánpótlási infrastruktúra kiépítéséért felelős utász alakulatokat ezen tulajdonságok igen komoly feladatok elé állították. A térség hadianyagait rendszerint vízi vagy légi úton tudták csak eljuttatni a harcoló csapatokhoz, kiépített közutak gyakorlatilag nem álltak rendelkezésre. A térség műveletei tehát komoly logisztikai fejlesztéseket igényeltek minden harcoló féltől.
Másik jelentős sajátossága az éghajlati viszonyokhoz való igazodás. A szezonálisan beköszöntő monszuni esőzések alatt az egyes hadműveleteket csak nagy nehézségek árán tudták kivitelezni, gyakran több hónapra fel kellett mindennemű csapatmozgást függeszteni és az ellátásra koncentrálni.
Aggályos volt továbbá, hogy a Brit Indában zajló feszültségek és az európai hadszíntér élvezte prioritás miatt a csapatok nem dúskáltak az ellátmányokban, a térség polgári lakosságától pedig nem remélhettek jelentős segítséget, hiszen ők maguk is meglehetősen egyszerű körülmények között éltek.
Ezen okokból a hadjárat négy fő fázisra bontható: