Bukóc (Besztercebányai járás)

Manapság a Bukóc (Besztercebányai járás) téma mindenki ajkán. Akár történelmi jelentőségének, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásának, akár a mai világra gyakorolt ​​hatásának köszönhetően, a Bukóc (Besztercebányai járás) a kutatók, a tudósok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát különböző nézőpontokból, elemezve annak eredetét, fejlődését és következményeit a különböző területeken. Továbbá megpróbálunk teljes és részletes áttekintést nyújtani a Bukóc (Besztercebányai járás)-ről, kitérve annak pozitív és negatív aspektusaira is. Kétségtelen, hogy a Bukóc (Besztercebányai járás) egy lenyűgöző téma, amely sokak kíváncsiságát felkelti, és biztosak vagyunk benne, hogy az itt bemutatott információk nagyon érdekesek lesznek olvasóink számára.

Ez a szócikk a szlovákiai Bukócról (szk. Pohronský Bukovec) szól. Hasonló címmel lásd még: Bukovec (egyértelműsítő lap).
Bukóc (Pohronský Bukovec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
PolgármesterIgor Šagát
Irányítószám976 62 (pošta Brusno)
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség116 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület14,47 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 50′ 09″, k. h. 19° 22′ 38″48.835833°N 19.377222°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 09″, k. h. 19° 22′ 38″48.835833°N 19.377222°E
Bukóc weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bukóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bukóc (szlovákul: Pohronský Bukovec) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Fekvése

Besztercebányától 25 km-re északkeletre található.

Története

1563-ban „Wuggawitz” alakban említik először. A 16-17. században a besztercebányai bányákhoz tartozott, területén vasat, rezet és ezüstöt bányásztak. A 17. századtól malom működött a községben. 1675-ben „Buggowetz” alakban tűnik fel. Lakói állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve a környék vasüzemeiben dolgoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUKOVETZ. Tót falu Zólyom Vármegyében, földes Ura a’ Bányászi Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Motuskóhoz közel, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító.”[2]

1848-ig Rásztóhoz tartozott, 1850-53 között önálló községként létezett.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bukovecz, tót falu, Zólyom vmgyében, Urvölgyétől északra: 56 kath. lak., kik szénégetők. F. u. a kamara.”[3]

1853 után Garamszentandráshoz csatolták. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején partizánkiképző központ működött a községben. 1944. november 3-án a németek itt fogták el a Garamon való átkelés közben a felkelés két parancsnokát, Ján Goliant és Rudolf Viestet. 1945. február 21-én a falut kirabolták és felgyújtották. 1946 és 1948 között építették újjá. 1953-óta önálló község.

Népessége

1828-ban 7 házában 56 lakos élt.

2001-ben 102 lakosából 100 szlovák volt.

2011-ben 97 lakosából 95 szlovák.

Nevezetességei

  • A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk