Bodó Béla (író)

Ebben a cikkben a Bodó Béla (író) lenyűgöző világát és a társadalom különböző területeire gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A művészetre és a kultúrára gyakorolt ​​hatásától a tudomány és technológia relevanciájáig a Bodó Béla (író) nyomot hagyott a történelemben, és ma is nagy érdeklődésre tart számot. Elemezzük fejlődését az idők során, eredetétől jelenlegi állapotáig, és megvizsgáljuk, hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. Reméljük, hogy ezzel az átfogó elemzéssel gazdagító és szemléletes képet nyújtunk a Bodó Béla (író)-ről és annak a modern világban való relevanciájáról.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bodó Béla (egyértelműsítő lap).
Bodó Béla
SzületettBlum Béla
1903. július 15.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1970. október 12. (67 évesen)
Budapest
ÁlneveFrank L. Packard
Állampolgárságamagyar
SzüleiBlum Arnold
Mittelmann Magdolna
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1E parcella, 2. sor, 24. sírhely)

Bodó Béla, 1947-ig Blum (Budapest, Józsefváros, 1903. július 15.[3] – Budapest, 1970. október 12.) újságíró, író.

Élete

Blum Arnold (1865–1940) pálinkamérő és Mittelmann Magdolna (1881–1964) fia.[4] 1921-ben Budapesten érettségizett. Pályáját 1926-ban a Pesti Naplónál kezdte. Színes, mozgalmas riportjai és tárcái 1939-ig jelentek meg a lapban.

A zsidótörvények következtében elbocsátották a laptól, ezért könyvkereskedésekben eladóként dolgozott. A második világháború alatt munkaszolgálatos volt.

1945–48-ban a Szabad Népnél és a Népbírósági Közlönynél (1946-tól Ítélet) dolgozott, és heti rendszerességgel írt tárcáiban védelmébe vette a népbíróságok kíméletlen gyakorlatát. Később a Dolgozók Világlapja, majd a Magyar Nap szerkesztője.

1950–53-ban a Népszava nyomdai szerkesztője volt. 1953-ban több hónapra bebörtönözték, amiért a Sztálin súlyos betegségéről szóló cikk szövegében a „mélységes megrendülést”-t véletlenül „mélységes megrendelés”-nek szedte.[5] 1953-tól a Nők Lapjánál dolgozott, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig az Esti Hírlap szerkesztője volt, ahol Lapzárta után címmel volt rovata.[6]

Magánélete

Házastársa Pfeifer Manó és Sachs Róza lánya, Laura volt, akit 1936. november 23-án Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.[7]

Fő művei

  • Írók a viharban (Budapest, 1940)
  • Büszke csillagok (regény, Budapest, 1951)
  • Vaku Imre útja (regény, Budapest, 1952)
  • Brumi-könyvek (meseregények, 1956-tól)[8]
    • Brumi Mackóvárosban. Meseregény. Ill. Szávay Edit. (Budapest, 1956; 2. kiad. 1957; 3. kiad. 1964; 4. kiad. 1979; Új kiad. 1989, 2002)
    • Brumi újabb kalandjai. Meseregény. Ill. Szávay Edit. (Budapest, 1959; 2. kiad. 1963; 3. kiad. 1967; 4. kiad. 1974; Új kiad. 1989, 2002 és 2006)
    • Brumi az iskolában. Meseregény. Ill. Szávay Edit. (Budapest, 1961; 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1965; 4. kiad. 1974; Új kiad. 1991, 2001 és 2006)
    • Brumi a Balatonon. Meseregény. Ill. Szávay Edit. (Budapest, 1967; új kiad. 1990 és 2002)
    • Brumi mint detektív. Meseregény. Ill. Szávay Edit. (Budapest, 1970; 2. kiad. 1978; Új kiad. 1991, 2002 és 2006)
  • Káin visszatért (elb., Budapest, 1959)
  • Lapzárta után. Egy szerkesztőség regénye. (Budapest, 1963)
  • Ádámok és Évák (novellák, Budapest, 1964)
  • Ha mennél hideg szélben (novellák, Budapest, 1967)[9]

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01913.htm
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 3789/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 64/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  5. ↑ “Mélységes MEGRENDELÉSSEL” Sztálin haláláról (betegségéről), urbanlegends.hu, 2009. április 2.
  6. ↑ Bächer Iván: Elindulni három nővel (Göncöl Kiadó, 2000)
  7. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 1007/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  8. ↑ https://www.antikvarium.hu/sorozat/brumi-7900
  9. ↑ A cím egy Robert Burns-vers kezdősora.
  10. ↑ Kitüntetések a magyar sajtó napja alkalmából. Népsport, XIX. évf. 240. sz. (1963. december 8.) 2. o.

Források