Biharhosszúaszó
Ebben a cikkben elmélyülünk a Biharhosszúaszó izgalmas világában. A történelem során a Biharhosszúaszó nagy érdeklődést váltott ki az emberiség iránt, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a tudományos területen való relevanciája, akár egyszerűen a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt. A kezdetektől napjainkig a Biharhosszúaszó alapvető szerepet játszott az emberek életében, és a szakértők és a hobbibarátok számára egyaránt lenyűgöző tanulmányi témává vált. Ezzel az írással azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Biharhosszúaszó különböző oldalait, elemezzük jelentőségét és hatását a különböző területeken.
| Biharhosszúaszó (Husasău de Tinca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Biharhosszúaszó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417290 |
| SIRUTA-kód | 29671 |
| Népesség | |
| Népesség | 843 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 49′, k. h. 21° 55′46.816667°N 21.916667°EKoordináták: é. sz. 46° 49′, k. h. 21° 55′46.816667°N 21.916667°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Biharhosszúaszó témájú médiaállományokat. | |
Biharhosszúaszó (románul: Husasău de Tinca) község Romániában, Bihar megye délnyugati részén, Nagyváradtól 35, Nagyszalontától 30 kilométerre.
Története
Biharhosszúaszó Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette egy határjárási oklevélben Huzzeuozo néven, ekkor még mint lakatlan helyet, majd a XIV. században, az 1332-ből származó pápai tizedjegyzékben.
1349-ben a nagyváradi püspökség egyik birtokának a központja. Egy 1349 évi följegyzés szerint Nagy Demeter neve volt említve, aki itt Meszesi Demeter püspök tisztje volt.
A 16. századi összeírásokkor mint elpusztult községet említették.
A településnek kezdetektől fogva a váradi püspök volt földesura, s birtoka volt itt még a 20. század elején is.
Népesség
A 2002-es népszámlálási adatok alapján a községnek 2350 lakosa volt, amiből 1909 lakos román (81,23%), 402 cigány (17,1%), 37 magyar (1,57%) és egy-egy szlovák és német nemzetiségűnek vallotta magát.
Látnivalók
- Görög keleti temploma – 1800-as évek elején épült.
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Györffy György: Biharvármegye
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}