Bhánu Athaija

A világ tele van rejtélyekkel és meglepetésekkel, és a Bhánu Athaija is ezek közé tartozik. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk mindazt, amit a Bhánu Athaija kínál, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásaiig. Multidiszciplináris megközelítéssel különböző nézőpontokat és véleményeket fogunk megvizsgálni a Bhánu Athaija-ről, hogy teljes és gazdagító jövőképet kapjunk. Ezeken az oldalakon végig felfedezhetjük a Bhánu Athaija hatásait a kultúrában, a környezetvédelemben, a politikában és a tudományban, objektív és kritikus pillantást vetve arra, hogy elgondolkodjunk a jelenkori világban betöltött fontosságán.

Bhánu Athaija
SzületettBhanumati Rajopadhye
1929. április 28.
Kolhápur, Brit India
Elhunyt2020. október 15. (91 évesen)[1]
Mumbai, India
Állampolgárságaindiai
Foglalkozásajelmeztervező
IskoláiSir Jamsetjee Jeejebhoy School of Art
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Bhánu Athaija témájú médiaállományokat.

Bhánu Athaija született Annaszáhib Rádzsopadhje (Kolhápur, 1929. április 28. – Mumbai, 2020. október 15.) Oscar-díjas indiai jelmeztervező. Több mint száz filmen dolgozott, olyan indiai filmesekkel, mint Guru Dutt, Jas Csopra, B. R. Csopra, Radzs Kapur, Radzs Koszla és Ásutos Govarikar, illetve az amerikai Conrad Rooks és az angol Richard Attenborough rendezőkkel. Ő volt az első indiai művész, aki Oscar-díjat nyert.

Életútja

A Mahárástra állambeli Kolhápurban született egy hétgyermekes család harmadik gyermekeként. Apja festőművész volt, aki meghalt mikor ő kilencéves volt.[2]

Kezdetben szabadúszóként dolgozott Bombayben divatlapoknál, köztük az Eve's Weekly magazinnál, mint illusztrátor. Később, amikor az egyik szerkesztője ruhabutikot nyitott felkérte, hogy tervezzen neki ruhákat, így derült ki, hogy a ruhatervezésben tehetséges és van érzéke hozzá. Munkái mások figyelmét is felkeltette, így lett Guru Dutt C.I.D. című filmjének jelmeztervezője. Hamarosan Guru Dutt filmes csapatának a tagja lett és további filmeket készített vele, olyanokat mint az Örök szomjúság (Pyaasa) (1957), a Csaudahavín Ká Csánd (1960) és a Száhib Bíbi Aur Gulám (1962).[3] Ötven évig tartó pályafutása során számos díjat kapott. Az 1982-es Gandhi című film jelmeztervezésért Oscar-díjat kapott John Mollóval. Ő volt az első indiai művész, aki Oscar-díjat nyert.[4] Ugyanezért a filmért BAFTA-díjra is jelölték.[5] 1991-ben a Lekin… című filmért, 2002-ben pedig a Lagán (Lagaan) címűért kapta meg a National Film Award hazai filmdíjat a legjobb jelmezekért.[6][7]

Több mint száz filmen dolgozott, olyan indiai filmesekkel, mint Guru Dutt, Jas Csopra, B. R. Csopra, Radzs Kapur, Radzs Koszla és Ásutos Govarikar, illetve az amerikai Conrad Rooks és az angol Richard Attenborough rendezőkkel.[8][9][10]

2010 márciusában kiadta The Art of Costume Design (A jelmeztervezés művészete) című könyvét, amely Harper Collins kiadónál jelent meg.[11]

2012 februárjában vissza kívánta adni a megnyert Oscar-díjat a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia részére, mert úgy érezte, hogy halála után családja nem tud megfelelően gondoskodni a szobor biztonságáról.[12] 2012. december 15-én megerősítették, hogy a trófeát visszaszolgáltatták az akadémiának.[13]

91 évesen, 2020. október 15-én hunyt el agydaganat szövődményei miatt egy dél-mumbai-i kórházban.[14]

Díjai

Filmjei

  • C.I.D. (1956)
  • Örök szomjúság (Pyassa) (1957)
  • Papírvirágok (Kaagaz Ke Phool) (1959)
  • Dil Deke Dekho (1959)
  • Hum Hindustani (1960)
  • Csaudahavín Ká Csánd (1960)
  • Gunga Jumna (1961)
  • Száhib Bíbi Aur Gulám (1962)
  • Mujhe Jeene Do (1963)
  • Majboor (1964)
  • Janwar (1965)
  • Arzoo (1965)
  • Waqt (1965)
  • Kaajal (1965)
  • Mera Saaya (1966)
  • Amrapali (1966)
  • Teesri Manzil (1966)
  • Yeh Raat Phir Na Aaygi (1966)
  • Dil Diya Dard Liya (1966)
  • Baharen Phir Bhi Aayengi (1966)
  • Patthar Ke Sanam (1967)
  • Milan (1967)
  • Raaz (1967)
  • Anita (1967)
  • Dil Aur Mohabbat (1968)
  • Brahmachari (1969)
  • Ankhen (1968)
  • Jeene Ki Raah (1969)
  • The Train (1970)
  • A nevem Johnny (Johny Mera Naam) (1970)
  • Himmat (1970)
  • Bhai Bhai (1970)
  • Tere Mere Sapne (1971)
  • Pyar Ki Kahani (1971)
  • Dastaan (1972)
  • Lalkar (The Challenge) (1972)
  • Sziddhártha (Siddhartha) (1972)
  • Raaste Kaa Patthar (1972)
  • Dhund (1973)
  • Anhonee (1973)
  • Jheel Ke Us Paar (1973)
  • Keemat (1973)
  • Aaj Ki Taaza Khabar (1973)
  • Geetaa Mera Naam (1973)
  • Bidaai (1974)
  • Madhosh (1974)
  • Aakraman (1975)
  • Kaala Sona (1975)
  • Sanyasi (1975)
  • Charas (1976)
  • Hera Pheri (1976)
  • Udhar Ka Sindur (1976)
  • Kabeela (1976)
  • Bairaag (1976)
  • Alaap (1977)
  • Hira Aur Patthar (1977)
  • Aap Ki Khatir (1977)
  • Jai-Vijay (1977)
  • Ram Bharose (1977)
  • Satyam Shivam Sundaram: Love Sublime (1978)
  • Bhola Bhala (1978)
  • Anjane Mein (1978)
  • Shalimar (1978)
  • Karmayogi (1978)
  • Meera (1979)
  • Mr. Natwarlal (1979)
  • Surakksha (1979)
  • Janta Hawaldar (1979)
  • The Burning Train (1980)
  • Karz (1980)
  • Agreement (1980)
  • Insaf Ka Tarazu (1980)
  • Biwi-O-Biwi (1981)
  • Ek Duuje Ke Liye (1981)
  • Prem Rog (1982)
  • Gandhi (1982)
  • Razia Sultan (1983)
  • Tarang (1984)
  • Ulta Seedha (1985)
  • Yaadon Ki Kasam (1985)
  • Ram Teri Ganga Maili (1985)
  • Faasle (1985)
  • Sultanat (1986)
  • Kaash (1987)
  • Chandni (1989)
  • Lekin… (1990)
  • Aashiqui (1990)
  • Ajooba (1991)
  • Henna (1991)
  • Sahibaan (1993)
  • 1942 (1994)
  • The Cloud Door (1994, rövidfilm)
  • Prem (1995)
  • Oh Darling Yeh Hai India (1995)
  • Dr. Babasaheb Ambedkar (2000)
  • Lagán (Lagaan) (2001)
  • Dhyasparva (2001)
  • India: A tigris birodalma (India: Kingdom of the Tiger) (2002, dokumentum-rövidfilm)
  • Fénysugár a múltból (Swades: We, the People) (2004)
  • Phir Kabhi (2008)
  • Mahabharat (2013, tv-sorozat, 20 epizód)
  • Nagrik (2014)

Jegyzetek

  1. ↑ Oscar-winning costume designer Bhanu Athaiya passes away at 91
  2. ↑ Lala, Smita. „My Fundays: Bhanu Athaiya”, 2008. május 7.. (Hozzáférés: 2013. május 3.) (angol nyelvű) 
  3. ↑ Guru Dutt: A Life in Cinema, by Nasreen Munni Kabir. Published by Oxford University Press, 1996. ISBN 0-19-563849-2. pp 117-118.
  4. ↑ From dandy to Dandi, it was a long journey (angol nyelven). Hindustan Times. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  5. ↑ Film in 1983 - BAFTA Awards (angol nyelven). British Academy of Film and Television Arts. . (Hozzáférés: 2013. május 2.)
  6. ↑ 38th National Film Awards (angol nyelven). Directorate of Film Festivals. . (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  7. ↑ 49th National Film Awards (angol nyelven). Directorate of Film Festivals. . (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  8. ↑ CNN, Oscar Holland, CNN | Manveena Suri, CNN and Mitra Esha: Bhanu Athaiya, India's first Oscar winner, dies age 91 (angol nyelven). CNN . . (Hozzáférés: 2020. november 2.)
  9. ↑ Bhanu Athaiya, India's First Oscar Winner for 'Gandhi,' Dies at 91 (angol nyelven). Variety , 2020. október 15. . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  10. ↑ Veteran costume designer Bhanu Athaiya, India's first Oscar winner, dies at 91 (angol nyelven). www.dnaindia.com . . (Hozzáférés: 2020. október 17.)
  11. ↑ The Art of Costume Design, by Bhanu Rajopadhye Athaiya (angol nyelven). HarperCollins Publishers India. . (Hozzáférés: 2013. május 3.)
  12. ↑ Singh, Lada. „First Indian to win an Oscar, Bhanu Athaiya wants to return her award”, Hindustan Times, 2012. február 23.. (Hozzáférés: 2013. május 3.) (angol nyelvű) 
  13. ↑ Ghosh, Avijit. „Bhanu Athaiya returns Oscar fearing theft”, The Times of India, 2012. december 15.. (Hozzáférés: 2013. május 3.) (angol nyelvű) 
  14. ↑ Oscar-winning costume designer Bhanu Athaiya passes away (angol nyelven). The Indian Express , 2020. október 15. (Hozzáférés: 2020. október 15.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bhanu Athaiya című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.