Bernard van Orley

Napjainkra a Bernard van Orley aktuális és nagyon fontos témává vált a kortárs társadalomban. Befolyása a mindennapi élet különböző területeire terjed ki, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a technológiáig. A globalizáció előrehaladtával és az információkhoz való tömeges hozzáféréssel a Bernard van Orley a szakértők és az egyszerű emberek érdeklődési körébe került. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Bernard van Orley hatását a mai társadalomra, megvizsgálva annak hosszú távú hatásait és következményeit. Ezenkívül elemezzük a Bernard van Orley-ről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket annak érdekében, hogy átfogó és objektív képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Bernard van Orley
Született1488[1]
Brüsszel[2]
Elhunyt

Brüsszel[5][2]
ÁllampolgárságaDél-Németalföld
Foglalkozása
  • festőművész
  • képzőművész
  • rajzoló
  • rézmetsző
  • grafikusművész
Tisztségeudvari festő (1518. május 23. – , Habsburg Margit, Habsburg Mária magyar királyné)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard van Orley témájú médiaállományokat.

Bernard van Orley (Névváltozatai: Barent, Barend, Bernaert, Bernart; Brüsszel, 1487. — Brüsszel, 1541. január 6.) németalföldi festő, az északi reneszánsz jeles képviselője, a gobelinek és az ólomüveg ablakok kiváló tervezője. Ismert arcképét Albrecht Dürer festette meg 1521-ben.

Életpályája

Van Orley nemesi családból származott, atyja is festő volt, s talán a fiú is először tőle tanult festeni, atyja festői munkássága mára már nem maradt fenn, s a Szent Lukács céh nyilvántartásában sem szerepel. Brüsszel a 15-18. században vezető helyet töltött be a minőségi gótikus, majd reneszánsz stílusú kárpitok előállításában, ezen műhelyekben sajátíthatta el Van Orley az új stílusokat, itáliai reneszánszot és a manierizmust.

A rajz-, az olajfestés, az akvarell terén is otthonosan működött, elgondolásait kiváló kompozíciókba szerkesztette. Eredetileg az antwerpeni Aalmoezenenier-kápolnának festette Utolsó itélet című képét (napjainkban Koninklijk Museum voor Schone Kunsten, Antwerpen), aranyozott alapra festett, amely a kép színeit és tartósságát is jótékonyan befolyásolta. 1517-ben vették fel az antwerpeni Szent Lukács céhbe.

Habsburg Margit, majd Habsburg Mária és V. Károly császár szolgálatában dolgozott. Valamennyi mecénása arcképét megfestette, V. Károly egyik korai arcképe megtalálható a budapesti Szépművészeti Múzeumban. Ezen magas rangú uralkodóknak sok faliszőnyegmintát is rajzolt és festett, ezekre nagy volt az igény. V. Károly császár részére 12 vadászjelenetet ábrázolt az év 12 hónapjának megfelelően, a jelenetek a Brüsszel környéki erdőkön-mezőkön játszódnak le, rajtuk a császár, a hercegek és a hercegnők természet után vannak ábrázolva, e jeleneteket hibátlanul szőtték a faliszőnyegekbe.[6]

Az 1525-ös páviai csata (1528-1531 közt; falikárpit, Capodimonte-palota, Nápoly)

Maurits grófnak 16 szőnyegkartont küldött Van Orley, valamennyin egy-egy férfi vagy női lovas látható életnagyságban. Maurits grófnak annyira megtetszettek ezek az alkotások, hogy felfogadott egy Delftben lakó festőt, Hans Joardaen van Antwerpent, s vele olajfestékkel lemásoltatta mind a 16 kartont.

Oltárképeket, szárnyas oltárokat, portrékat is nagy számban festett, beszállt csatajelenetek ábrázolásába is, lásd például az 1525-ös páviai csata jelenetét, amelyet selyem szőnyegre tervezett William Dermoyen mesterrel, elkészült 1528-1531 közt a brüsszeli manufaktúrában, ma a nápolyi Museo di Capodimonte őrzi. Igen sokoldalú és termékeny alkotó volt, élete végén ólomüveg ablakokra tervezte a bibliai jeleneteket és az uralkodó-családok arcmásait, köztük a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula templomok kereszthajóiban. Később, 1566-1585 közt az ólomüvegablakok nagy része a vallási zavargások áldozata lett.

Jelentős az az életmű, amelyet hátrahagyott, de azt is meg kell jegyezni, hogy gazdag mecénásai által a lehetőségei szinte korlátlanok voltak a nyugodt alkotói munkára, gyermekeiből is festőket, gobelintervezőket nevelt. Legkiválóbb tanítványai közül való Pieter Coecke van Aelst és Michiel Coxcie.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names . (Hozzáférés: 2020. április 10.)
  2. ↑ a b a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 5.)
  3. ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ https://www.museabrugge.be/collection/work/id/0000_GRO0225_I. (Hozzáférés: 2024. április 29.)
  5. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names , 2021. augusztus 9. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
  6. ↑ A 12 hónap vadász jelenetei, The Metropolitan Museum, New York

Források

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard van Orley témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 2. köt. Szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Orley, Bernaert van lásd 236. p.
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
  • Karel van Mander: Hírneves németalföldi és német festők élete. Budapest : Helikon Kiadó, 1987. Narent van Orley brüsszeli festő élete lásd 43. p.