Benedekvágása

Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Benedekvágása hatását jelenlegi társadalmunkra. A Benedekvágása egy lenyűgöző és releváns téma, amely felkeltette a szakértők és a nagyközönség figyelmét. A történelem során a Benedekvágása döntő szerepet játszott abban, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot, és jelentős hatással volt mindennapi életünk különböző aspektusaira. Multidiszciplináris megközelítést alkalmazva megvizsgáljuk a Benedekvágása különböző dimenzióit és jelentőségét olyan területeken, mint a tudomány, a kultúra, a politika és a technológia. Reméljük, hogy kritikai elemzésünkkel átfogó és gazdagító látásmódot kínálunk a témáról és annak a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáról.

Benedekvágása
Benedekvágása címere
Benedekvágása címere		 Benedekvágása zászlaja
Benedekvágása zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterLadislav Šotík
Irányítószám090 42 (pošta Okrúhle)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség204 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság259 m
Terület12,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 01″, k. h. 21° 32′ 49″49.233611°N 21.546944°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 01″, k. h. 21° 32′ 49″49.233611°N 21.546944°E
Benedekvágása weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedekvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Benedekvágása (1899-ig Benedikócz, szlovákul: Beňadikovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

Felsővízköztől 14 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története

A falut a német jog alapján alapították a radomai uradalom területén a 14. században. Első írásos említése 1414-ből származik „Benedukwagasa” néven. 1427-ben 31 adózó portája volt, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1492-ben „Benedikocz” alakban szerepel. A 15. század végén lengyel hadak pusztították el. 1710-ben a kuruc háborúk és a járványok következtében majdnem teljesen elnéptelenedett. 1789-ben 41 házában 341 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BENEDIKÓCZ. Mező Város Sáros Vármegyében, földes Ura Desöfy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Stropkóhoz 3/4. mértföldnyire Zemplén Vármegyének széle felé, határjának két nyomásbéli földgye termékeny, és nagy; réttye kétszer kaszáltatik, mivel pedig legelője, és erdeje szűken van, második Osztálybéli.”[2]

1828-ban 68 háza és 502 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Benedikócz, orosz falu, Sáros vgyében,, Kurimához keletre egy órányira: 12 r., 481 g. kath., 12 zsidó lak. Gör. anyatemplom. F. u. gróf Erdődy, gr. Szirmay. Utolsó postája Bártfa.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

A háború után lakói favágók, fuvarosok, kosárfonók voltak. Később a mezőgazdaságon kívül Kelet-Szlovákia ipari üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 362, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 230 lakosából 201 szlovák és 29 ruszin volt.

2011-ben 230 lakosából 179 szlovák és 37 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1700-ban épült barokk stílusban, 1800 körül átépítették.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.