A modern világban a Barbakán (építmény) a társadalom számos szektora számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. Befolyása a személyestől a szakmai szféráig terjed, beleértve a kultúrára és a technológiára gyakorolt hatását is. Sok vita és elmélkedés kering a Barbakán (építmény) körül, és jelentősége ma már tagadhatatlan. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a különböző oldalaiban, és megértsük hatókörét és következményeit a mindennapi életünkben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Barbakán (építmény) legrelevánsabb perspektíváit, és megvizsgáljuk, hogyan hat a társadalom egészére.
Középkori erődített települések vagy várak része az előretolt kapuerőd, a barbakán. A barbakán általában különálló, árokkal körülvett erős torony, csapóhíddal és egy vagy több kisebb őrtoronnyal. A barbakán feladata a település vagy erődítmény főkapujának védelme.[1] Barbakánokat leggyakrabban a városok főkapuihoz (pl. Bártfa, Buda, Pécs, Krakkó, Varsó, York) építettek.
A barbakánok formájuk szerint lehetnek kör, négy- vagy sokszög alakúak. Kör alakú barbakán volt: Győrben, Eperjesen, Körmöcbányán, Kassán, Lőcsén vagy a krakkói Barbakán. Négyszögletű barbakán volt pl. a párizsi Bastille. Sokszög alakú barbakán volt Kölnben. Barbakánok találhatók még a szászföldi erődtemplomokban is: pl. Prázsmár – ebben volt és működött a városháza, Vidombák – délkeleti oldalán helyezkedett el a felvonóhíddal és három toronnyal ellátott barbakán, amelyet 1880-ban elbontottak, hogy a helyén felépítsék az új városházát.